Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében
a legelső telefon-előfizetők között is - ezek azok a dinamikusan fejlődő tőkés vállalkozások, melyek a „Time is money" eszméjét a telegráf segítségével ültetik át a hétköznapokba. A telegramok hírei befolyásolják a tőzsdéket is. Mikszáth Kálmán leírja az orosz cár haláláról szóló hír megérkezését: „egyszerre jön a telegram s egy szempillantás alatt nem volt ott egyetlen börziáner sem, hanyatt-homlok szaladtak ki arra, ki erre, hogy a nagy eseménynek hasznát vegyék olyanoknál, kik még a dologról nem tudnak. "7 Mivel az állami táviratokat az ügyintézés szabályai szerint a közhivatalokban, minisztériumokban aktába helyezték, a legtöbb fennmaradt távirat az államapparátus működésével kapcsolatos. Rendkívüli árvízi helyzetek kialakulásáról, váratlanul fellépő, intézkedést kívánó eseményekről szólnak a sürgönyök. Élénk telegram kapcsolat létezik Bécs és Budapest kormányzati szervei, a Monarchia vezetői között. Sőt, miniszterelnökök napirendjét befolyásolják a táviratok. 1875-ben egy Jókai Mór tiszteletére megrendezett díszlakomától például egy sürgöny állítja fel Bittó István miniszterelnököt. A távirat a protokolláris rendezvények - pl. az udvari utazások - velejárója, ki mikor érkezik, hová megy, kinek, kit kell várnia, mi a teendő. A századfordulóra Budapest mutatói a 100 ezer lakosra eső távírda-hivatalok számát tekintve már nem kiemelkedők. A magyarországi városok között létezik egy infrastrukturális beruházási verseny - és ennek eredményeként egyes vidéki városok (természetesen népességük arányában) ledolgozzák modernizációs hátrányukat. 1913-ra az ország 25 törvényhatóságijogú városában a 100 ezer lakosra kivetített távírda- hivatalok száma 5,6 és 34,7 között változik. Budapest (13 távírda hivatal/100 ezer lakos) a rangsor alsó harmadban található. Viszont a főváros távíró hivatalai a legforgalmasabbak csoportjában szerepelnek. 1913-ban a lakosságszámhoz viszonyított táviratforgalom Budapesten: 2,8 távirat/lakos.8 Nincs nyoma annak, hogy a távirathasználat szokásai kibővültek volna, inkább a távírót használó emberek száma nőtt meg, a vállalkozások üzletmeneti szokásaiba épült be erősebben. Mindent összevetve, a sürgönyözés nem vált a hétköznapok részévé. A privát szférában a távirat inkább félelmet kelt - a sürgöny rossz hír (haláleset) hordozója-, mint azt a visszaemlékezések utalásaiból meg lehet ragadni. Kivételes, ritka alkalom telegramot kapni és feladni. 7 MIKSZÁTH KÁLMÁN: Levél a fővárosból. In: Szegedi Napló, 1881. 8 1913-ban Budapestet az egy lakosra eső táviratok tekintetében egyedül Újvidék (4,3 távirat/fő) előzi meg. Az 1890-es évek eleje óta egyenletes ütemben növekvő újvidéki táviratforgalom 1909 körül megugrik, és ettől kezdve erőteljesen nő. Sőt, az árugyűjtő, árutovábbító feladatkörű város sajátosságai még a telefonhívások irányában is tükröződnek: 1913-ban a belföldi távolsági hívások a helyi beszélgetések mintegy 1,5%-át teszik ki - Újvidéket országosan csak Miskolc előzi meg. Budapesten ugyanez alig 0,4%.
