Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Frisnyák Zsuzsa: A távközlés Budapest életében

A távirat, mint új kommunikációs lehetőség inkább sebessége miatt válik fontossá - akkor használják, amikor azt az információ jellege megkí­vánja. A távirat nem lép a hagyományos, írásos üzenetváltások helyébe. Ezért van az, hogy a fővárosi lakosság kommunikáció iránti magas igény­szintjét nem az egy lakosra eső táviratok száma fejezi ki leginkább, hanem sokkal inkább az egy lakosra eső levélpostai küldemények száma.9 Az egy lakosra kivetített táviratok száma - mint mutató - inkább tükrözi a város tá­volsági, közvetítő kereskedelemben betöltött pozícióját. A telefon Habár a telefon karrierje a 19. század utolsó évtizedeiben elkezdődik, a kom­munikációban betöltött átütő ereje csak a 20. században bontakozik ki a maga teljességében, az előfizetők számának növekedésével és a nagytávol­ságú hangátvitel minőségének biztosításával összefüggésben. 1910 előtt nagytávolságú kommunikációra a telefont ugyanis még alig-alig lehetett használni. Csak a hangerősítési technológia kidolgozásával válik lehetővé, hogy a beszélgető felek gond nélkül hallják egymást. E nehézségek ellenére már a kezdeti évtizedekben kiépültek és működtek Magyarországon interur­bán összeköttetések. Az első magyarországi telefonhálózat10 Budapesten 188 l-ben kezdte el működését, és csak a városon belüli beszélgetéseket tett lehetővé. 1883-ban az immáron nagy múltú távíró által nyújtott előnyöket (kiépített országos há­lózat) összekapcsolják a telefon előnyeivel (jelen idejű használat). A két kommunikációs rendszer összekapcsolása eredményeként, ettől kezdve az előfizetők távirataikat telefonon adhatják fel és vehetik át. 1890-ben pl. 10, 1891 -ben pedig már 20 ezer táviratot ilyen módon adnak fel a fővárosiak. A telefonhálózat e korai időszakában az állomásoknak még nincs hívószáma (1901 nyaráig), a telefonkezelők név szerinti bemondásra kapcsolják a hívott felet. Az 1887-ben államosított budapesti telefonhálózathoz fennállásának első 14 évében alig négyezer előfizető csatlakozott. (A telefonhasználók körének szélesítésében fontos pillanat, hogy 1884-től nyilvános távbeszélő állomások is működnek a városban.) Az előfizetők létszáma csak 1899-ben haladta meg az ötezret. A hálózat dinamikusabb bővülésére csak a 20. szá­zad első évtizedében került sor, mindez erősen összefügg a fővárosi távbe-9 Az egy fővárosi lakosra eső levélpostai küldemények száma a korszakban dinamiku­san emelkedik. 1900-ban 80 db/fő, 1913-ban már 155 db/fő. in 1877-ben Bostonban, 1879-ben Londonban, Manchesterben és Liverpoolban kezdte meg a működését a telefon. Bécsben szintén 188 l-ben nyílik meg a telefonhálózat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom