Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Eva Offenthaler: Bécs pályaudvarai
Osztrák Északnyugati Vasút Az Északnyugati Vasutat (Österreichische Nordwestbahn) Wilhelm Hellwag építési igazgató irányítása alatt építették ki, és 1872-ben nyitották meg Bécsből kiágazó vonalát. Fővonalába beillesztették a már 1842-ben befejezett Jedlesee-Stockerau szakaszt. Gazdasági jelentőségét abból merítette, hogy a Keleti-tenger - Berlin - Drezda - Bécs közötti új kereskedelmi útvonal gerincét alkotta. Mindazonáltal a dombos táj és a nyomvonal költségtakarékos kijelölése később magas üzemeltetési költségeket okoztak, és csökkentették a rentabilitást. Az 1870-1873 között felállított bécsi végállomás építéstörténetileg az utolsó a nagy bécsi fejpályaudvarok sorában, és a bécsi vasútügy első nagy fejlődési szakaszának lezárásaként tekinthető. Az 1780 m hosszú Északnyugati pályaudvart (Nordwestbahnhof) a 2. kerületben állították fel, azon a helyen, ahol azelőtt az „Universum" elnevezésű szórakozóhely volt. Az építéshez 1,500 000 tri3 terület feltöltése vált szükségessé, aminek az Augarten egy része is áldozatul esett. Az építés vezetője Theodor Reuter volt, a tervek a német építésztől, Wilhelm Bäumertől származtak. A felvételi épület 461 m2 területű és 12 m magas indulási csarnokkal rendelkezett A talajvíz miatt az alagsori helyiségeket cementbe ágyazott kemény klinkertéglákból épített talajboltozatokkal látták el és -amint a felmenő falakat is - betonréteggel vonták be. Az indulási oldalon levő alávezetés az Északnyugati Vasút által elérhető legjelentősebb városok FranzMelnitzky által kivitelezett allegorikus ábrázolásait hordozta. Az első osztály várótermében Hermann Burghart hat faliképe, a szobrász Franz Schönthaler által kivitelezett udvari szalonban pedig Rudolf Winder hat mennyezeti képe volt látható. A nagy bécsi végállomások közül egyedül a Nordwestbahnhof tűnt túlméretezettnek, tekintve, hogy a vasútnak nagyobb szerepe volt a teherforgalomban, mint az utasforgalomban. A teherpályaudvar 1910 táján 23 raktárt foglalt magában összesen 18 668 m2 raktárterülettel. Ehhez jött 12 319 m 2 rakterűiét rakodórámpákon, rakodóperonokon, szénraktárakban és széncsúszdákon, valamint 9080 m2 szabad raktárfelület. A teherpályaudvar vágánycsoportjait mindkét végükön váltókkal kapcsolták össze és félhossznál is angol rendszerű kitérőkkel osztották fel, hogy a tehervonatokat az érkezésektől és indulásoktól függetlenül rendezni lehessen. 1952-től a komoly károkat szenvedett pályaudvart lebontották. Osztrák Államvasúttársaság Az Osztrák (később Osztrák-Matyar) Állam vasúttársaság (Österreichisch Staatseisenbahngesellschaft) 1855-ben, az északi, délkeleti és bánáti állami vasutak privatizációjával jött létre. Ezen kívül a vasúttársaság 1855-ben
