Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Szabó Csaba: Budapest hídjai
jában állt a Belvárosi Szent Mihály-templom. Számos elképzelés született a templom lebontásától kezdve, támfalak köré szorított hídlejárók építéséig. Végül 1895 áprilisában a Székesfőváros közgyűlése elfogadta azt a tervet, mely a templomot érintetlenül hagyta, és a hídtengely is csak a hídfőtől távol (a Kossuth Lajos utca - Hatvani utca torkolatánál) szenvedett enyhe törést. A tervet később az FKT is jóváhagyta.30 A hídépítés miatt a Városházát és a Belvárosi templom plébániaépületét mégis le kellett bontani.31 Az építkezés 1898 februárjában kezdődött el a Kereskedelemügyi Minisztérium Dunahídépítési Osztálya tervei alapján. Az első kapavágást az uralkodó végezte. A hídfők alapozása után kezdték meg a lánckamrák kiépítését. A budai oldal munkagödrének alapozása közben 45 fokos melegvíz tört fel. Nehézséget okozott a repedés kibetonozása. Amikor 1902 elején elkészült a pillérekre épített vasszerkezet, a budai hídfőknél 20-30 milliméteres elmozgást észleltek. Hosszantartó kutatás során jöttek rá, hogy a lánckamrák lehorgonyzásánál aszfalttal töltötték fel az üregeket. Ugyanakkor a Gellért-hegy alatti hőforrások miatt a budai oldalon a talaj hőmérséklete jóval magasabb volt az átlagosnál, ami az aszfalt képlékenységét befolyásolta. A hídfők megerősítése hatalmas élőépítményekkel történt.32 Több igen jelentős újítást is alkalmaztak a híd építése során, pl. a pilon (kapuzat) oszlopait ingaoszlopként alkalmazták, azokat centrikusán terhelve, a talajnyomást csökkentve. Az Eskü téri híd volt a világon az első, ahol ezt a megoldást alkalmazták. A híd beszabályozási munkálatai 1903. szeptember 14-re befejeződtek. A híd próbaterheléséhez 127 400 db 18X 18x 18-as méretű bazaltkövet használtak fel 2 318 680 kg összsúlyban. A hidat 1903. október 10-én ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel és helyezték forgalomba.33 A híd össznyílása 374,4 méter hosszú, a hídpálya szélessége 18,00 méter (a kétoldali 3,50 méter széles gyalogjárókkal és a 11,00 méter széles kocsipályával). A lánckötegpár egymástól 20,00 méter távolságra és egymás felett 1,50 méterre helyezkedett el. Támaszuk a kapuzaton a vízszint felett 50,00 méter magasan volt. A vasszerkezethez 11 180 tonna vasat használtak fel. A kocsiutat fakocka burkolattal látták cl, ami a többi hídnál már bevált.34 30 Budapest székesfőváros törvényhatósága 1895. évi április hó 9-én tartott rendkívüli közgyűlése. 399/895. kgy. sz. valamint BFL II. 1 .a. 3057/1895. közgyűlési szám. 1895. május 22-i ülés. 31 Budapest székesfőváros törvényhatósága 1900. évi március hó 1-én tartott közgyűlése. 353/1900. kgy. sz. 32 G[ÁLLIK ISTVÁN]: Az eskütéri hídról. In: A Magyar Mérnök- és Építész Egylet heti értesítője, XX If, 1903. 169-170. p. 33 HARGITAI JENŐ: Az Erzsébet-híd építéstörténete. Bp., 1979. 8-1 1. p. 34 GÁLL IMRF.: A budapesti Duna-hidak. Budapest, 1984. 85.
