Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Szabó Csaba: Budapest hídjai

16. kép. Az Erzsébet-híd Klösz György felvétele BTM Kiscelli Múzeum, Fényképtár Az Erzsébet-híd az első világháború előtti magyar hídépítészet legkiemelkedőbb teljesítménye. Az 1900. évi párizsi világkiállításon nagy szenzációt keltett a híd makettje és dokumentációja, sokan még a megvalósulásban is kételkedtek. A szakértők szerint a híd felépítésével Magyarország a hídépítő országok között első helyre került. A hidak rendkívül módon befolyásolják a városképet. Nemcsak puszta létükkel, látványukkal, de a városépítészetre gyakorolt hatásukkal is. Új utak, sugárutak, körutak csatlakoznak a hídfőkhöz, új középületek, új városrészekjönnek létre egy-egy híd környékén. így volt ez a Lánchíd esetében is. Példaként lehet említeni az Alagút, a Budavári Sikló, vagy a Magyar Tudományos Akadémia kiépülését. A Margit-híd a Nagykörút a Ferenc József-híd a Kiskörút, az Erzsébet-híd pedig a Kossuth Lajos utca főútvonallá történő kialakítását segítette. A budapesti Duna-hidak szép iparművészeti alkotások, némelyikük építészeti, technikai kuriózum, ugyanakkor kivétel nélkül a magyar főváros fejlődésének motorjai.