Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
4. A királyi biztos a főváros élén
első tisztviselőihez intézett egy rendeletet a miniszter. Ebben az összes addig érvényben volt utasítások felfüggesztésével a hírlapok utcai árusítását tiltotta el, s egyúttal meghagyta a címzetteknek, hogy a végrehajtást és ellenőrzést illetően az illetékes rendőrhatóságokkal vegyék fel a kapcsolatot. A rendelet megküldéséről a királyi biztost is értesítette Kristóffy. Rudnay a rendelet végrehajtásáról záros határidőn belül jelentést kért a polgármestertől. 58 Március közepén a belügyminiszter a Bartha Miklós szoboralap javára a Magyarország c. napilap szerkesztősége által folytatott gyűjtésnél előfordult állítólagos szabálytalanságok kivizsgálását hagyta meg Rudnaynak. Rudnay március 24-én utasította a polgármestert a vizsgálat lefolytatására. Ez még is történt, majd április 23-án a polgármesteri hivatal azzal zárta le az ügyet, hogy miután „a kir. biztosság intézménye időközben megszűnt, a jelentéstétel kötelezettsége . . . tárgytalanná vált", s az iratok irattárba helyezését rendelte el. 59 Március 29-én valamennyi királyi biztoshoz, főispánhoz, kormánybiztoshoz és a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett egy rendeletet Kristóffy. Ebben meghagyta, hogy a várható aratómunkássztrájk megakadályozására a szükséges intézkedéseket valamennyi törvényhatóság területén tegyék meg. Rudnay a maga részéről április 3-án szólította fel a polgármestert a rendeletben foglalt intézkedések megtételére. 60 Február 17-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter küldött a királyi biztosnak egy, az állami elemi népiskoláknál alkalmazott iskolaorvosok számára készült szabályzatot a tanfelügyelőségekhez és a tanfelügyelői kirendeltségek vezetőihez intézett vonatkozó körlevéllel együtt. Rudnay az ügyben a közigazgatási bizottság elnökének hatáskörében járt el. Megállapította, hogy a fővárosban olyan állami népiskolák, amelyeknél a rendelet értelmében iskolaorvosokat kellett volna alkalmazni, nem voltak; s ezért a rendeletet egyszerűen tudomásul vette, és irattárba helyezését rendelte el. 61 Március 15-én a földművelésügyi miniszter küldött egy leiratot ugyancsak a törvényhatóságok első tisztviselőihez az aratási szerződések ügyében. Ezt a leiratot Rudnay a belügyminiszter március 29-i - fentebb ismertetett - rendeletével együtt tette át a polgármesterhez. A polgármester április 6-án közölte a miniszterrel, hogy „a főváros területén annak különleges viszonyainál fogva hivatásos mezőgazdasági munkások nincsenek, s így a rendelet a fővárosra nézve tárgytalan" 32 , a királyi biztos rendeletére viszont a jelentést a királyi biztosság megszűnése miatt már nem terjesztette fel. Április 5-én Rudnay a honvédelmi miniszter egy március 31 -én kelt, a honvédségi póttartalékosok 1904. évi évfolyama legénységének tényleges szolgálatra való behívását célzó körrendelete alapján szólította fel „teljes bizalmas jelleggel" a polgármestert a behívó hirdetmények haladéktalan közzétételére, s arra, hogy gondoskodjék a bevonulás zavartalanságát eseteleg meghiúsító „politikai izgatások", tüntetések vagy „bárminemű zavargások" megakadályozásáról és a behívások sikeressége érdekében a bevonulásra kötelezettek megfelelő „felvilágosításáról" is. Felszólította arra is, hogy amennyiben a rendőrség támogatására a fenti cél érdekében szükség lenne, az általa már „e tekintetben bizalmas értesítéssel" tájékoztatott főkapitányi hivatalt „bizalmas úton" keresse meg. 63 A rendelet végrehajtására a megváltozott politikai viszonyok következtében azonban már ugyancsak nem került sor. A fentieken kívül egyéb rendeleteket is kapott még Rudnay a kormány tagjaitól; így a kereskedelemügyi 64 , valamint a horvát-szlavon-dalmát minisztertől 65 . Ezek a rendeletek azonban jelentéktelen ügyekre vonatkoztak, ezért vázlatos ismertetésükre sem térünk ki. 134
