Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
4. A királyi biztos a főváros élén
A korábbiakban volt szó már arról, hogy Rudnay március 10-én a közigazgatási bizottság gyámhatósági albizottságának, majd 12-én a közigazgatási bizottságnak az ülésén elnökölt. A gyámhatósági albizottság március 10-i ülésén több árvaszéki véghatározat ellen benyújtott fellebbezést tárgyalt; így többek között a Landauer István ügyében hozott véghatározat ellen Landauer Edéné által 66 és a Mészáros Károly hagyatéki ügyében hozott véghatározat ellen a közalapítványi királyi ügyigazgatóság által 67 benyújtott fellebbezését. Az árvaszéki véghatározatokat az albizottság mindkét esetben jóváhagyta. Ugyanakkor tárgyalta a kiskorú Ernszt Endre tartási ügyében hozott árvaszéki véghatározat ellen Ernszt Lajos és neje által beadott fellebbezést is, s ezt a véghatározatot ugyancsak jóváhagyta. 68 Gyámhatósági ügyeket azonban Rudnay az albizottság ülésein kívül is intézett; így március 12-én egy Heckenshoffer Mihály nevű zombori lakos beadványát küldte meg a polgármesternek. Heckenshoffer „gyámügyben közbevetett fellebbezésének elintézését" kérte a királyi biztostól. A polgármester március 18-án kelt válaszában tájékoztatta Rudnayt arról, hogy a tanács március 3-án felszólította az árvaszéket, hogy Heckenshoffer gyámleányát elhagyottnak nyilvánítsa, és saját hatáskörében intézkedjék annak állami gondozásba vétele iránt. 69 Március 14-én Süttő Margit beadványát tette át a királyi biztos a polgármesterhez. Süttő Margit örökségi ügyében fordult a királyi biztoshoz. Jelentést ezzel az üggyel kapcsolatban is kért Rudnay a polgármestertől. A polgármester március 16-án az árvaszéki elnököt utasította a szükséges intézkedések megtételére, majd április elején tájékoztatta a királyi biztost, hogy Süttő Margit nagykorúsága következtében az ügy már nem tartozik az árvaszék hatáskörébe. 70 A közigazgatási bizottság március 12-i üléséről korábban ugyancsak tettünk már említést; most csak a székesfővárosi tanfelügyelőség 1906. február havi tevékenységéről szóló jelentése folytán a március 12-i ülésen hozott közigazgatási bizottsági határozatot ismertetjük. A jelentés alapján a közigazgatási bizottság felhívta a tanács figyelmét arra, hogy a Hernád utcai elemi és polgári iskolának, valamint a Nagymező utcai polgári és kereskedelmi iskolának a szétköltöztetése, továbbá a Szarvas téri óvodának, illetve a Dohány utcai elemi iskolának más, alkalmasabb épületben való elhelyezése feltétlenül szükséges; s felszólította a tanácsot a megfelelő intézkedések megtételére. 71 Március 17-én a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya tartott ülést ugyancsak Rudnay elnöklete alatt. Az ülésen többek között Hamza Elek irodasegédtiszt, Wehner Gyula székesfővárosi elemi iskolai igazgató-tanító, Kozma Gyula székesfővárosi polgári iskolai igazgató és Búzás István székesfővárosi polgári iskolai tanár fegyelmi ügyét tárgyalta a választmány. Hamza Elek irodasegédtiszt ügyének fegyelmi választmányi tárgyalása egy igen hosszadalmas ügy egyik epizódja volt csupán. Hamza ellen zugírászkodás volt a vád; Hamza kisebb-nagyobb összegekért többeknek megígérte ugyanis ügyük megfelelő elintézését, ezt azonban végül is nem teljesítette. A vizsgálat során Hamza bűnössége egyértelműen kiderült; sőt Hamza ügyvédje, Almássy Péter - akinél Hamza egy ideig írnokoskodott is - ugyancsak vétkesnek látszott a vonatkozó tiszti ügyészi jelentés szerint. Hamza 1906. február 24-én meghalt, ezért ügyét a fegyelmi választmány tárgytalannak nyilvánította; Almássyval szemben azonban javasolta az ügyvédi kamarának a megfelelő eljárás megindítását. Almássy a fenti határozat reá vonatkozó része ellen később Andrássy belügyminiszterhez fellebbezett, és kérte a fegyelmi választmány véghatározatának a megsemmisítését. Részben amiatt, mert véleménye szerint eljá135
