Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
4. A királyi biztos a főváros élén
ha nem hajlandó a szabályrendeletet tárgyalni, akkor feloszlatja a közgyűlést. Ezek után a bizottmány - a tanács újabb felszólítására - haladéktalanul hozzáfogott a szabályrendelet kidolgozásához. 26 Rudnay fenyegetése feltételezhetően ebben az esetben is csak taktikai húzás volt; de, hogy a királyi biztos tudott igen „kemény" is lenni, azt jó néhány, az alábbiakban ismertetendő intézkedése egyértelműen bizonyítja. Igaz, ezeknek az intézkedéseknek némelyike meglehetős kicsinyességre vall; arra azonban, hogy a királyi biztos példát statuáljon, ezek az intézkedések kiválóan alkalmasak voltak. így mindenek előtt az Andreánszky Jenővel szembeni eljárása. A megtorlást különben nem Rudnay kezdte; a kormány már március 15-én felfüggesztette Andreánszkyt törvényszéki főorvosi állásától; 27 Rudnay viszont március 24-én, a tanácsnak küldött utasításában azt hagyta meg, hogy a tanács Andreánszkyt több fővárosi iskolánál is betöltött óradíjas tanári állásától mentse fel. A tanács március 29-i ülésén hozott határozatával intézkedett is Andreánszky felmentéséről; s egyúttal meghagyta a közoktatási ügyosztály vezetőjének, hogy gondoskodjék az érintett iskolákban az egészségtani órák ellátásáról. 28 Egy március 9-én kelt, ugyancsak a tanácshoz intézett rendeletében Rudnay a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete elleni vizsgálat lefolytatásával bízta meg a címzettet, mint a főváros területén működő egyesületekre felügyelő hatóságot; s meghagyta, hogy az egyesület titkárát, Horváth József volt országgyűlési képviselőt hallgattassa ki, s a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet négy nap leforgása alatt terjessze fel hozzá. A vizsgálatot Rudnay az egyesület február 18-án, a függetlenségi pártkör helyiségeiben tartott értekezlete miatt rendelte el. Ez az értekezlet a vármegyei tisztviselők további ellenállásának módozatait volt hivatva meghatározni. A királyi biztos által elrendelt vizsgálatot a tanács le is folytatta, s a kihallgatási jegyzőkönyvet március 16-án felterjesztette a biztoshoz. Az ügy ezzel lényegében le is zárult, mivel annak adminisztratív kifutási ideje elhúzódott, s így megtorlásra már nem került sor. 29 Nagyobb horderejű volt a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete ellen indított vizsgálatnál a kormány eljárása a Saskörrel szemben. A kormány - és Rudnay - ebben az esetben nemcsak példát akartak egyszerűen statuálni (a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületével szemben tett lépéseknek ez volt az egyetlen célja); a Saskör működésének felfüggesztésével a fővárosi ellenzék pozícióit is gyengíteni akarták. A kör elleni vizsgálat elrendelésénél arra hivatkoztak, hogy a feloszlatott Pest megyei közgyűlést a kör helyiségeiben tartották meg, továbbá, hogy a kör elnökének, Polónyinak, február 24-i ünneplése alkalmával elhangzott beszédek politikai jellegűek voltak. így a kört alapszabályellenes működéssel vádolhatták. 30 A belügyminiszter március 17-én értesítette a tanácsot a felfüggesztésről, s felszólította a vizsgálat lefolytatására azzal, hogy annak eredményéről a jelentést terjessze fel hozzá, és hogy a lefolytatott eljárás alapján a kör esetleges feloszlatására vonatkozóan is tegyen javaslatot. 31 A helyettes polgármester a miniszter rendeletének kézhezvétele után azonnal megbízta a vizsgálat lebonyolításával a IV. kerületi elöljárót; 32 Rudnay viszont március 21 -én érdeklődött a helyettes polgármesternél, hogy a belügyminiszter leirata folytán a vizsgálat megkezdését elrendelte-e már, s felszólította, hogy a vizsgálat eredményéről őt is tájékoztassa. 33 A IV. kerületi elöljáró, Pesti Ferenc, a polgármesteri rendelet kézhezvétele után azonnal megkezdte a vizsgálatot 34 , a tanács viszont március 30-án jelentette Rudnaynak, hogy a vizsgálat megkezdése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. 35 Pesti először Polónyit, majd 126
