Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora 45 megromlott. Keppeler alkamarás a beázás tényét elismerte ugyan, de a kocsmának járó tűzifa mennyiségének növeléséről hallani sem akart, ahogyan az eltört edények pótlásáról sem. Az alkamarási számadások alapján 1697-ben Rochus Spatz polgár kapott megbízást az ivó felújítására és a kemence átrakására, de az összeg alapján csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Végül 1702- ben, az első nagy átépítés idején az építőmesterek az alapzatig visszabontották a falakat - Johann Hölbling építőmester ezeket semmitérőnek nevezte - ezen az udvari részen, majd újakat építettek. Vélhetően a kocsma és a kocsmáros lakásának rossz állapota is hozzájárult ahhoz, hogy egyik kocsmáros sem tartott ki a kötelező egy évnél tovább. Hueber a város minden kimért borának akója után 28 meszely43 részesedést kapott, egész évben szabadon árusíthatott főtt ételt és mérhetett sört. A kocsmáros a saját edényeit használta, szüretkor pedig az ő dolga volt a város hordóinak kimosása, majd megtöltése.44 A Rákóczi-szabadságharc időszakában készpénz hiányában a magisztrátus a városi alkalmazottak fizetését lehetőség szerint borban adta ki, a háborútól való félelem miatt minden korábbinál több bort küldtek a budai várparancsnoknak, a térparancsnoknak, illetve más helyben lakó vagy átvonuló seregek élén álló magas rangú tiszteknek. Nem nagyon maradt bor, amit ki lehetett volna méretni, ezért a kocsmát a városházán vélhetően 1705 második felében felszámolták. 1704-ben a kocsmának két bérlője is volt, de a kemence újjáépítése és a kémény kialakítása miatt valameddig zárva tartották.45 Ebben az időszakban érkezhettek a határban kialakított védelmi vonalak, őrpontok szemlézését végző magas rangú császári tisztek, akiket - amennyiben hihetünk a forrásnak - a városi pincében vendégelték meg.46 A korábbi időszakban erre rendszerint a városháza kocsmájában került sor, esetleg a polgármesterhez vagy az egyik tanácsoshoz mentek. 1705-ben a tanács átvette egy fizetésképtelen polgár újlaki házát, amit városi kocsmának tervezett használni, s ennek bevételeiből akarta lassanként kifizetni a csődbe jutott polgár hitelezőit.47 Ezt követően a tanácsülési jegyzőkönyvekben, számadásokban nincs nyoma városi kocsmának, 1708-tól kezdve 43 Egy budai meszely 0,4579 liternek felelt meg. Bogdán 1991. 31. p. 44 BFL lV.1002.xx Nr. 132. Christoph Hueber kocsmáros panasza (1696. október 22.), Rüdiger Kaspar Keppeler alkamarás válasza; BFL IV.1007.b Alkamarási számadás 1697. 8. p.; Nagy L. 1971.357., 360. p. 45 BFL IV.1009.g I. Pontok a városházán végzendő kőművesmunkákhoz (1702); A számadások szerint 1705. január 1. és augusztus 31. között a városházán 134 akó bort (375 Ft) mértek ki. BFL IV.1007.b Alkamarási számadás 1705. 46 A városháza kocsmárosa 1703 januárjában még tűzifa vásárlására segélyt kért, amit meg is kapott. Géra 2009. 331. p. (Jk. 1692., 1699. sz.); BFL IV.1009.Í Telekkönyvi számadások 1707. Géra 2009. 129. p. (Jk. 516. sz.)47
