Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
46 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében csak annak találjuk rendszeresen nyomát, hogy az előző évekből megmaradt, rossznak mondott borokat Újlakra küldték kiméretni. A többször újlaki bírónak választott, a magisztrátus bizalmát élvező Franz Scharl vincellér a szegényeknek adta el az értékcsökkent borokat. Ha pedig időnként volt valamennyi akónyi megmaradt bora a városnak, annak értékesítéséről külön gondoskodtak, általában más városba küldték kiméretni.48 A város kocsmája később sem került vissza a városháza épületébe, az 1723-as várbéli tűzvész kárfelméréséről készült jegyzékben a földszinten már nem esik szó kocsmáról vagy kocsmáros lakásáról, az öt boltozatos mészárszék kivételével hivatali helyiségek sorakoztak egymás mellett.49 A város borait 1730-tól az akkoriban megszerzett Városmajorhoz tartozó kocsmában mérették ki.50 Borjárandóság, borajándék A tanácsosok 1711-ig fáradozásaikért mentességet kaptak a katonai beszállásolás és bizonyos adók alól, ehhez jött még évi rendes juttatásként meghatározott mennyiségű bor a városi pincéből.51 A városi alkalmazottak a kinevezésükkor átadott hivatali utasításban megjelölt feladatok teljesítéséért előre meghatározott fizetést kaptak pénzben és ehhez szabott mennyiségű bort, bizonyos esetekben még tűzifát, szállást vagy szálláspénzt biztosítottak. A polgármester, a szindikus, a főkamarás és az alkamarás éves borjárandósága sokáig 10-10 akó volt. Az 1708-tól választott városbírónak 12 akó bor kiadását hagyták jóvá. Az 1708-ban alkamarásnak kinevezett Urban Dominicusnak a későbbi kárpótlásig fizetés helyett 10 akó vörös- vagy fehérbort ígértek fáradozásaiért, hivatali utódja évi 75 forintot és 10 akó bort kapott. A borjárandóság a város női alkalmazottainak, a bábáknak is járt, akiknek évi 4 akónyi bort adtak a pincéből.52 Egyes városi alkalmazottakat ünnepnapkor hagyományosan meghívta egy koccintásra a magisztrátus. 1697-ben még arról számoltak be, hogy azt az előző 48 1709-ben az 1707. évi fehérborból még 45 akó rossznak mondott boruk volt, amit kivételesen Esztergomba vittek értékesíteni. BFL IV.1007.b Borszámadás 1708., 1709. 49 1710-ben a kenyérbolt még megvolt, csak áthelyezték, de a kenyereskofa lakásául szolgáló két helyiséget (ebből az egyik korábban a kocsmáros lakása volt, a bolthoz csak egy konyha tartozott) a Városi Kancellária hivatali helyiségeivé alakíttatták át. Géra 2016. 205. p. (Jk. 1009. sz.); BFL IV.1002.uu Nr. 162. 10-11. p.; Simon 2011.463-464. p. 50 BFL IV.1002.uuNr. 176. 51 Napidíjat - tanácsnaponként 1 forintot 1711 végétől kezdve kaptak, ahogyan pénzben meghatározott rendes fizetést is. A városnak tett nagyobb szolgálatokért külön díjazás (discretion), hivatali utazásaik után pedig költségtérítés járt. Géra 2014. 102-104. p. BFL IV. 1002.j 1708. március 1. (Decret); BFL 1007.b Borszámadás 1704.52
