Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pecsők László: Kőbánya - borvidékből a sörgyártás fellegvára 259 be állítottak egy 66 LE-s gőzgépet, ez már 304 000 hl-re növelte a termelést. Ekkorra 50-ről 500-ra nőtt a munkások száma.48 Ezzel együtt a szennyvízelvezetés is megoldásra várt, aminek az érdekében a gyárak új csatornákat építettek.49 A Dreher-gyár a soroksári Dunán 30 hektárnyi területén jégvágási engedélyt szerzett. A jeget a pincékben hosszú hónapokig lehetett tárolni, a sört pedig hütőkocsikban szállították olyan távoli helyekre is, mint Havasalföld, Szerbia vagy a Balkán.50 Carl Linde találmányát, a hűtőgépet Sedlmayer Spaten sörgyárában használták először 1875-ben,51 de nemsokára a Dreher gyárakban is üzembe helyezték. Ekkor öt gőzgép működött az üzemben, ebből az egyik a hűtőgépet hajtotta.52 Miután a környéken több pince beomlott,53 Dreher Antal felvásárolta a környékbeli telkeket, és megerősítette a régi pincéket, a szellőzőaknákat kéményszerüen kifalaztatta. 1889-ben a bécsi kereskedelmi és iparkamaránál bejegyezték a Dreher védjegyet, ami a Kőbányán készült sörre is vonatkozott.54 Kiépül a magyar München Bár Budapest csak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésével jött létre, Budafokot pedig csak 1950-ben csatolták a fővároshoz, az egyszerűség kedvéért a korszak nagy kőbányai sörgyárait és a promontori Haggenmacher üzemet gyűjtőnéven csak nagy budapesti, vagy fővárosi gyárakként említem a következőkben. A három nagy fővárosi gyár rohamléptű fejlesztéseivel és az elsősorban osztrák importtal a kisebb üzemek egyre kevésbé bírták tartani a lépést. A sörgyártás eliparosodása folytán sorra zártak be a vidéki üzemek. Negyven év alatt kevesebb, mint hetedére csökkent a sörfőzdék száma, az ipari termelés eredményeként a gyártott sör mennyisége azonban még így sem csökkent, sőt drasztikus mértékben nőtt.55 A főváros vezetése részéről eleve megvolt a szándék, hogy Kőbányán a szőlők helyén ipari területek létesüljenek. 1875-ben meg is szüntették a terület mezőgazdasági besorolását, ami szabad utat jelentett az ipar terjedésének.56 48 Lukács 1978. 195-200. p., 196. p. 49 BFLIV.1303.fVl.381/1863. 50 Sziklainé 2019b. 28-29. p. 51 Urbanek2010. 52 Sziklainé 2019a. 34. p. 53 Herédi 2022. 239-240. p. 54 Sziklainé 2019b. 28-29. p. 55 Lukács é. n. 18. p. 56 BFL II.l.a 6. extradoboz FKT Tanácsülési jegyzőkönyv, 1875. 149. p.
