Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
260 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Míg a század közepén csak néhány száz ember lakott Kőbányán, 1870-ben már 4353. Ez az iparosodással rohamosan nőtt. 1880-ban 8496, 1890-ben 19 448, 1900-ben 31 628, 1905-ben 39 997, 1910-ben pedig már 51 034 lakosa volt a városrésznek.57 Kőbánya ipari átalakulásához kapóra jött az filoxéra terjedése is, ami hatalmas pusztításokat végzett egész Európában. Magyarországon is számos, szőlőtermesztésből, borászatból élő család egzisztenciáját tette tönkre. Pusztítása nyomán a hagyományos kötött talajú szőlőterületek 90%-a elpusztult.58 Budapesten először 1880-ban, a Gellért-hegyen jelent meg a kártevő, ami pár év alatt az egész városban az összes szőlőt kiirtotta. Leghamarabb Kőbányán, ahol a filoxéra, és az ipari- valamint lakóépületek építése mellett 1882-ben még ajég is hatalmas pusztítást végzett.59 A főváros, elsősorban Kőbánya ipari átalakulásának és a sörgyártásnak azonban kifejezetten jól jött a szőlő pusztulása. A letarolt gyümölcsösök telkeit ezután olcsón lehetett megszerezni gyárépítés céljából. De nemcsak az olcsó telkek jöttek jól a sörgyáraknak, hanem a bor árának növekedése is. A szőlőpusztulás következményei azonban csak több mint egy évtizeddel később nyilvánultak meg az árakban. A károsodott növények ugyanis még éveken át termettek, amíg a kártevő erőteljesebben el nem terjedt.60 A szőlőkben az igazi pusztítást azonban a peronoszpóra 1892-1893-as megjelenése jelentette. Ekkor a bortermelés csökkenése jóval nagyobb arányú volt, mint amit a filoxéra okozott. Az 1891-től 1894-ig tartó időszakot méltán tarthatjuk a magyar szőlő- és borkultúra mélypontjának.61 A járvány kitörésekor közel azonos árban mérték a sört és a bort. És bár 1891-ig a bor ára folyamatosan nőtt, de közel azonos mértékben drágult a sör is, így az árrés nem változott jelentősen. Az 1892-1893-as szőlőpusztulás következtében azonban már robbant a bor árbomba, a hirtelen árváltozás következtében pedig a sör ára mindössze kétharmada lett a borénak.62 A sör korábban inkább a városi iparosok és munkások itala volt, a parasztok kevésbé fogyasztották.63 De ez az árkülönbség természetesen a sörfogyasztás felé terelte a vidéki lakosságot is. 57 Kőbánya 43. p. 58 Beck 2005. 9. p. 59 Csoma 2001.47-56. p„ 107. p. 60 Uo. 54. p. 61 Beck 2005. 93. p. 62 Árstatisztika 214. p. 63 Erdősi 1970. 2. p.
