Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
92 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében ügyüket, még levelet is írt annak előmozdításáért Schwarcznak, továbbá biztosította őket további szolgálatairól is.59 Másnap azonban, azaz 1487. szeptember 2-án Szapolyai Imre elhunyt. A halálhírről Izsépi Pál számolt be 13-án a bártfaiaknak.60 A pénz átadása feltehetően Szapolyai romló egészségi állapota miatt hiúsulhatott meg. És mivel ő volt eddig az ügy legfőbb előmozdítója, a per lezárása továbbra is halasztódott. Ebből következik, hogy a város az 1487. évi szüretig bizonyosan kézben tartotta a szőlőbirtokot. Ennyi előkészület után azonban végül nem kerülhették el a bártfaiak a szőlő átadását. A találkozó forrásaink szerint 1488 szeptemberében, Kassán ment végbe.61 Az 1489. évi perirat kissé torzít a történeten, nem emlékszik például pontosan a fent ismertetett nádori döntés körülményeire. A leírás alapján ugyanis az 1487. évi tárgyaláson maga a nádor állapította meg, hogy a szőlő mind a szomszédság, mind pedig a rokonság jogán Georg Schwarczot illeti meg (egy szót sem ejt tehát a döntőbírókról), aki azonban tartozik a bártfaiaknak az 1000 forint vételárat lefizetni.62 A felek a perirat alapján arra a megállapodásra jutottak, hogy egy előre megbeszélt időpontban megjelennek majd a kassai városházán (in capitolio seu pretorio) és a kassai tanács színe előtt fogják a pénzt átadni. Azaz, a nádor halálával az eredeti megállapodás annyiban módosult, hogy Georg Schwarcz közvetlenül Bártfának volt köteles a pénzt letenni és azt nem Szepesvárott - hiszen Szapolyai már nem élt - hanem Kassán kell végrehajtania. Amikor a kitűzött időpont eljött, a bártfaiak kijelöltek három esküdtet, Miclaskót, Michael Lángot és Georg Magert,63 akik elmentek Kassára, ahol Georg Schwarcz szintén megjelent az 1000 forinttal, de még mielőtt a bártfaiak 59 DF 215334, Iványi 1910. 2571. sz. 60 DF 215336, Iványi 1910. 2573. sz. A nádor halálára és annak dátumára: C. Tóth 2020. 94-95. p. 61 A fennmaradt iratanyag nem egyértelmű módon számol be az időpontról. 1487 decemberére teszi a pénz átadását például Bártfa város egyik 1493. évi oklevele. DF 216207, Iványi 1910. 3414. sz. Ezzel szemben az 1488. év szüreti időszakára utalnak a kassaiak az 1490-ben megfogalmazott tanúvallomásuk során. DF 215535, Iványi 1910. 2767. sz. A per terjedelmes költségjegyzéke dönti el végül a kérdést, amiből kiderül, hogy 1488. szeptember 1-jén fizették ki a pénzért elutazó bártfai követeknek az útiköltséget, azaz a kassaiak állítása a helyes. DF 215199. 62 DF 215268. „Tandem diffinitum túlit suam, quod dictus Georgius Swarcz tamquam proximas tarn ex consanguineitate, tam vinearum vicinitate, diétám vineam possidere et obtinere debeat. Civibus verő Bartphensibus... pretium videlicet floreni Mille reponere et effective exolvere debeat et teneatur.” 63 Miclasko részvételét csak az 1490. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyv említi. DF 215535, Iványi 1910. 2767. sz. Az 1489 körüli perirat csak a másik kettőről beszél. DF 215268.
