Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
82 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A vevő, azaz Bártfa város közönsége ekkoriban már rutinos szőlőbirtokosnak számított Hegyalján és környékén. A korszakban négy településen is rendelkezett kollektíván birtokolt szőlőkkel: Tállyán, Szántón, Újhelyen és Hejcén is voltak érdekeltségeik, s ezeken a termelést az általuk fizetett, helyben lakó procuratorok irányították.5 Ami az eladókat illeti, a Kispalugyaiak hegyaljai tevékenységéről kevesebb információnk van, korábban soha nem tűntek fel a régióban szőlőbirtokosként. A szláv származású nemesi család a nem túl közeli Liptó megyéből származott.6 Az eladóként megnevezett Márton 1476-ban címereslevelet nyert,7 birtokait és zálogbirtokait is abból a régióból, Liptó megyéből, valamint Nyitra megyéből ismerjük, s ugyanezen a környéken vállalt 1480-ban fogott bírói szerepet is egy ügyben. 1478-ban saját unokatestvérével, Miklóssal pereskedett egy kispalugyai jobbágyon és egy Zólyom megyei malmon, s kötött végül megegyezést vele.8 Márton 1492-ben saját házában, Kispalugyán hunyt el, végrendelete - amelybe feleségét, Zsófiát, meg nem nevezett fiait és a szintén szőlőeladóként szereplő fivérét, Gáspárt is belefoglalta - szerencsésen fennmaradt, s ez alapján is egyértelmű, hogy főként liptói érdekeltségekkel rendelkezett.9 Testvére, a szintén eladóként feltüntetett Gáspár tevékenységéről sajnos még ennyi adat sem áll a rendelkezésünkre. A káptalan által az ügyletről kibocsátott oklevél szokás szerint részletesen rögzítette az adásvétel feltételeit.10 Megtudjuk belőle, hogy az ingatlan a Zemplén megyei Nagytállya birtok területén, a Sátor-hegyen található, szomszédságában pedig Georg Schwarcz kassai polgár és Szántói János deák szőlői feküdtek. A szőlő örökjogon és visszavonhatatlanul került a bártfai communitas birtokába, az 1000 törvényes súlyú aranyforintot pedig az eladók ezt megelőzően már át is vették. A komoly ügyletet a Kispalugyaiak részéről a régióban is elterjedt és megszokott jogi záradékokkal erősítették meg: egyrészt szavatosságot vállaltak az ingatlanra, vállalva azt, hogy a vevőket a szőlő jogos birtokában megvédik majd. Másrészt ígéretet tettek arra is, hogy ha ezt a feltételt nem tudnák, vagy nem akarnák teljesíteni, akkor a vevőknek a teljes összeget 5 Gecsényi 1966. 471-472. p., Gecsényi 1972. 345-346. p., Gulyás 2017a. 76. p. A procuratorok/vinitorok tevékenységére: Gulyás 2019. 6 A család történetére összefoglalóan ld. Majláth 1891. 7 A címereslevél őrzési helyét jelenleg nem ismerjük, az Országos Levéltárban bizonyosan nincs meg. -Nyulásziné Straub 1981. Az oklevelet teljes szöveggel közli Majláth Béla. Majláth 1894. 29-30. p. 8 DL 25264 (1484), DL 59577 (1470), DL 65347 (1480) DL 45717 (1478), DL 45718 (1478). 9 DL 90448. 10 DF 215201.
