Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Gulyás László Szabolcs: Egy szőlőtől a kánonjogig 83 visszafizetik majd. A káptalan végül, mindent rendben találva függőpecséttel ellátott privilegiális oklevelet bocsátott ki az adásvételről. A középkori mezővárosok szőlő-adásvételei meghatározott feltételek és jogi aktusok mellett zajlottak." Ha valaki egy szőlőadásvételt per útján utólag megtámadott, az általában az elővásárlási jogra hivatkozva történt. Ilyen joggal főleg a szomszédok és a rokonok rendelkezhettek.11 12 Ezt elkerülendő, többféle megoldást alkalmaztak az ügylet során. így például egyes helyeken (a kora újkorban már a teljes Hegyalja területén) az okleveleket csak az adásvétel után 1 évvel és 3 nappal pecsételték meg, ez volt az az időszak, ameddig a jogosultak megtámadhatták az ügyletet. De az is gyakran előfordult, hogy az adásvétel során külön hangoztatták azt a tényt, hogy az eladáshoz mindenki hozzájárult, kiemelve a gyakran részt vevő rokonság és szomszédság beleegyezését is.13 A tállyai adásvételből végül monumentális per keletkezett, amely megszakításokkal bő egy évtizeden keresztül folyt. A bártfai levéltárban található iratanyag alapján ennek lefolyása kiválóan rekonstruálható, hiszen nagyjából 80, különféle irattípusba sorolható dokumentumot ismerünk, amely valamilyen módon az ügyhöz kötődik.14 Igaz, a rendelkezésre álló források áttekintése nem egyszerű feladat, hiszen ezek közül több is egyszerű másolatban maradt fenn, ráadásul számos irattöredék is van köztük, amelyek dátuma, kiadója, írásba foglalója sem minden esetben ismert. így pedig a dokumentumok egymáshoz való viszonyának és kronológiai rendjének megállapítása önmagában is komoly kihívást jelent. Nem lehet azt mondani, hogy a kacifántos perpatvar teljesen ismeretlen lenne a kutatás számára, de az ügy teljes feldolgozása még nem történt meg. Tudomásom szerint elsőként Érdújhelyi Menyhért említette a pert a 19. század végén, amikor több, az ügyhöz tartozó forrást idézett.15 Ezt követően Obál Béla volt az, aki csak néhány oklevél felhasználásával és nagy vonalakban ismertette a szőlő kapcsán lejátszódott eseményeket egy évszázaddal ezelőtt, s máig ez a legbővebb összefoglalónk.16 Az 1970-es években Gecsényi Lajos is citálta az esetet városi szőlőbirtoklással foglalkozó tanulmányában.17 A per a közelmúlt-11 Gulyás 2016., Lakatos 2019. 135-160. p. 12 Degré 1942., Lakatos 2019. 147-149. p. 13 Gulyás 2008., Gulyás 2016. 40-41. p. 14 A pert és a tállyai „nagy szőlő” középkor végi történetét a jelen terjedelmi keretek között lehetetlen részletesen bemutatni, így ezúttal csupán a permenetet fogom nagy vonalakban nyomon követni. A per gazdasági vonatkozásait a közeljövőben önálló tanulmányban szándékozom majd kidolgozni. 15 Érdújhelyi 1899. 16 Obál 1914. 41^14. p. 17 Gecsényi 1972. 345. p.
