Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS

EGY SZŐLŐTŐL A KÁNONJOGIG Bártfa város hegyaljai szőlőpere (1486-1496)

A per előzményei (1486)

1486. január 10-én a bártfaiak küldöttei fontos ügyben jelentek meg a szepesi káptalan színe előtt. Útjuk célja egy tállyai szőlő megvásárlása volt,1 ami önmagában nem lett volna különösebben kivételes esemény, hiszen tudjuk azt, hogy a bártfai tanács előszeretettel szerzett szőlőbirtokokat a középkor végi Hegyalján. Utazásuk igazi jelentőségét a megvásárolandó ingatlan értéke adta. Az eladók, a nemes Kispalugyai Márton és testvére, Gáspár által felkínált szőlő ugyanis csillagászati összegbe, kereken 1000 aranyforintba került a bártfaiak közösségének.2 Ilyen értékű, vagy legalább ehhez hasonló nagyságrendű vételárba kerülő szőlőről még úgy sincs információnk a középkor végi Hegyaljáról, hogy viszonylag sok szőlőadásvételi szerződés ismert a régióból.3 így az is teljes mértékben érthető, hogy miért a szepesi káptalan előtt kötötték meg az üzletet, és miért nem a tállyai tanáccsal foglaltatták írásba a nagyjelentőségű adásvételt. Mivel a mezővárosok által kibocsátott oklevelek országos hitelességgel nem rendelkeztek - még úgy sem, hogy a legtöbb esetben ezek jogerejét mindenki elfogadta, és így általában elég volt a magisztrátussal kiállíttatni az adásvételi szerződéseket4 - a bártfaiak nem akarták a véletlenre bízni a horribilis értékű szőlővel kapcsolatosan frissen szerzett birtokjogukat.

1 Az adásvételi szerződés: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban DF) 215201, regesztája: Iványi 1910. 2440. sz., illetve Gulyás 2017. 19. sz.

2 Nem véletlen, hogy a bártfaiak a szőlőt csak „nagy szőlő” néven emlegették a forrásokban: „super vineam magnam in metis Talya”. DF 215269.

3 Az összes ismert középkor végi szőlőadásvétel esetén nagyságrendekkel alacsonyabb a vételár a Hegyalján és környékén. A legalább 100 forintot elérő összegű adásvételek a következők. 1408. Szikszó: szőlőcsere 100 forint ráfizetéssel (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár [a továbbiakban DL] 9452); 1426. Újhely: 150 forint (DL 11888); 1467. Szántó: 148 forint és 11 hordó bor (DF 214242); 1472. Szikszó: 270 forint (DF 270458); 1484. Liszka: 100 forint (DF 264539); 1485. Tállya: 180 forint (DF 215141); 1487. Tállya: 475 forint (DF 215343); 1491. Patak: 115 forint (DL 19715); 1506. Tállya: 110 forint (DF 269936); 1520. Tolcsva: 180 forint (DF 229629).

4 Gulyás 2016. 25-27. p., Gulyás 2017a. 180-183. p., Lakatos 2019. 135-136. p.

Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. 2021. 81-111. p.