Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Berecz Anita: „Az Egyház áldozik a haza javáért imát és dézsmát” 71 ha szóban készítik elő az egyezséget, hiszen csak azt tanácsos írásba foglalni, amiben kölcsönösen megegyeztek. Tartottak attól, hogy amennyiben mégsem jönne létre az egyezség, kellemetlenséget okozna a további peres ügyekben.38 Az érsekkel való megegyezés tehát még mindig váratott magára, de a város addig sem hagyta annyiban az 1851. október 12-i levelet és Bach belügymi­niszterhez fordult. Sütő János 1852. március 4-én értesítette a várost az újabb elutasító határozatról, amelyben ismét megerősítették a földesurak jogait, amíg a szőlők úrbéri természetét törvényes úton be nem tudják bizonyítani és er­ről bírói határozat nem születik. Emellett utasították a várost, hogy a község és a földesurak közti úrbéri per törvényszéki tárgyalását illetően várják be a hamarosan életbe lépő rendeleteket.39 A polgármester és a lakosság mindezt úgy értelmezte, hogy a szőlők úrbéri minősége még mindig rendezetlen, az úr­béri viszonyok még egyáltalán nincsenek elintézve, és a dolog csak amiatt van függőben, mert hamarosan életbe fognak lépni az ezzel kapcsolatos rendeletek, amit meg kell várniuk.40 Közel egy éves szünet után, az 1853. március 2-án kibocsátott úrbéri pá­tenst követően, áprilisban indult el újra az egyezkedés. A pátens kibocsátását követően már egyértelmű volt, hogy a bordézsma önmegváltás alá tartozik, az összeget a városnak kell törleszteni.41 így ezután már nem a szőlők úrbéres jel­lege volt a kérdés, hanem az, hogy mi lesz a szerződés tartalma, milyen váltság­díjban tudnak megegyezni. 1853. április 16-án Sütő János felszólítást küldött a polgármesternek, miszerint a peres ügy kapcsán tegye meg az első lépést és a város részéről mutassa be az egyezkedés pontjait. A válasz nem sokat váratott magára, 1853. április 23-án Sütő Jánost arról tájékoztatták, hogy a város min­den földterületért 120000 ezüstforint kárpótlási összeget ajánl meg készpénz­ben.42 Számításaik szerint az érsekségi és főkáptalani jövedelmi adóbevallás alapján a borkilenced és egyéb jövedelmek összege évenként 7362 pengő forint volt. A megajánlott 120000 forint tőke évenkénti kamata és a hozzá tartozó legelők, rétek, szántóföldek és erdők évi jövedelmének összege arányos lesz.43 A város ajánlatára az érsektől 1853. május 11 -én érkezett válasz Sütő Jánoshoz. Az érsek viszont nem is a megajánlott összegre reagált elsődlegesen, hanem kö­38 MNL HML IV. 152.b 3. 1096. 1851. Megyefőnöki közigazgatási iratok 1850-1860. 1851. december 23. Bemett Ferenc polgármester levele a megyefőnöknek. 39 MNL HML IV.152.b 4. 1852. 78. 40 MNL HML IV.152.b. 5. 41 Magyarországot 1853. 42 MNL HML V.44.b 20. 1853. A bizottmányt felszólították, hogy ne csak a területekre te­gyenek javaslatot, hanem arra is, hogy milyen összeget akarnak adni kárpótlásként a jelen­legi birtokosnak. 43 MNL HML V.41.1. 1853. május 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom