Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
68 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében ratára volt bízva, de felszólították a lakosságot, hogy az összeírást ne gátolják, hiszen az úrbéri perben még bármilyen döntés születhet.24 Ezt követően Kanyó Gábor megyefőnök rövid időn belül értesítést kapott a pest-budai kerületi főispántól, miszerint az érsek kérelmet adott be az október 6-i rendelet megsemmisítésére, mert továbbra sem áll szándékában eltekinteni a dézsmaszedéstől.25 A per hosszúra nyúlása már a földadórendező felügyelőségnél is problémákat okozott. 1851. március 6-án ugyanis Kanyó Gábor megyefőnököt nyomatékosan felszólították, utasítsa a járási szolgabírót az ügy elrendezésére, mivel a város és földesúr közötti „határvillongás” a becslési munkákat nagyban hátráltatja.26 Az egri járás főszolgabírója, Goth Rafael által 1851. április 11-én készített jegyzőkönyvből már részletesebb képet kapunk a felek álláspontjáról a határkérdést illetően. Az érseki nézőpont szerint Egerhez, mint adóközséghez csak olyan szőlőket és érseki uradalmi pusztákat lehet csatolni, melyek az egri lakosok birtokában vannak. A városi nyilatkozat szerint viszont minden puszta Egert illeti, hiszen azok már korábban is a városhoz adóztak és gyakorlatban is ahhoz tartozó részeknek tekinthetőek.27 A főszolgabíró ugyan megegyezésre szólította fel a feleket, a tárgyalás mégsem hozta el a várt eredményt.28 Az ügyek intézése így átkerült a polgármesterhez, ugyanis 1851 nyarán Bemett Ferenc polgármesteri állása okán kötelességének érezte az ügyet felkarolni és barátságos egyezkedés útján elintézni a dolgot.29 A városi tanácsülés ennek ellenére 1851. augusztus 31 -én további pontokat fogalmazott meg, amelyeket az érseket megkerülve a kormánybiztosnak és a megyefőnöknek továbbítottak. Ebben újból megerősítették azt az elgondolást, miszerint a Fenessy-szerződés az úrbéri tartozást pótló egyezség volt, érvényessége a szőlőkre is kiterjedt, nemcsak a fallal körülkerített belső városra, mint ahogy azt a korábbi földesurak magyarázni akarták. Az ügyet tovább bonyolította, hogy 1851. szeptember 19-én Sütő János megyefőnök értesítést kapott a pest-budai főispán helyettesétől, melyben tájékoztatták, hogy az érsek újból kérvényezte az 1850. október 6-i határozat megszüntetését.30 24 MNL HML IV.152.b 3. 1851. 25 MNL HML IV. 152.b 2. 1850. 26 MNL HML IV. 152.b 3. 1851. 27 MNL HML IV.152.b 3. 1851. 28 1851. július 2-án Sütő János megyefőnököt levélben értesítette a helytartósági tanácsos, miszerint a kérdéses puszták ügye (Almagyar, Szőlőske, Cigléd, Tihamér, Kocs) és az úrbéri per további tárgyalása a Főtörvényszék elnöke elé került. MNL HML IV. 152.b 3. 1851. 29 MNL HML IV.152.b 3. 1851. 1096. 1851. július 14-én Bemett Ferenc levélben kérelmezte a tanácskozások engedélyezését Sütő János megyefőnöktől. MNL HML IV.152.b 3. 1096. 1851.30
