Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

Műhely

394

Műhely

lelően fénnyel és levegővel való ellátottsága eme elhelyezésnek köszönhetően folyamatosan biztosítva volt.14 A lakásokhoz innen egy függőfolyosón lehetett eljutni, ide azonban Fischer József nem nyitott lakószobákat, hanem az előszobákon kívül csak konyhákat és cselédszobákat terezett. A lakószobák kivétel nélkül az utcára néztek. A beépítés ugyanakkor egy további tekintetben is beleillett a higiéniai reformelveket követő építészi gondolkodásba. Mivel a ház eleve a csak később engedélyezett kisebb méretű telekre szabva épült, így a két oldalsó szárnya rövidebb maradt, emeletenként kevesebb, összesen négy lakást eredményezve. Ily módon anélkül, hogy a lépcsőházak számát növelnie kellett volna, Fischer József érvényre tudta juttatni az egy lépcsőházból kisszámú lakás megközelítésének ugyancsak reformer elvét.

I» ZI-JEliT

10. kép. A Lenke tér 12. számú sarokház módosított emeleti alaprajza,

1908. augusztus BFL XV. 17.d.329 4372. hrsz.

A másodikként felépült Fadrusz utca 5. számú ház lényegében ugyanezt a beépítési mintát követte, csak éppen nem saroktelken. A lépcsőház a homlokzat

14 A lépcsőházak szellőzésének fontosságához: Dumont 1991.47M9. p.