Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
Műhely
Nagy Ágnes: Ingatlanfejlesztés a lakásreform-mozgalom jegy ében... 395 síkján kívülre került, így az emeletenkénti négy lakást gangon keresztül lehetett megközelíteni. A két szélső lakás egy-egy helyiségével mélyebben benyúlva a telekre kétoldalról lezárta az épületet az udvari fronton. Fischer József itt már továbblépett a lakásreform higiéniai elveinek alkalmazásában, s míg a sarokház esetében - feltehetően a telek szűk volta miatt - csak mellékhelyiségeket, illetve cselédszobákat nyitott az udvari frontra, addig a Fadrusz utca 5. szám alatt a két szélső lakás egy-egy udvari szobát is kapott loggiával. Ezek előtt már a gang sem haladt el, mivel ez a két szélső helyiség az udvari homlokzat vonalánál mélyebben nyúlt be a telekre. Ezzel az alaprajzi megoldással a csatlakozóudvarnak a háromszög alakú tömb közepén legerőteljesebben érvényesülő előnyét használta ki, szakítva az utcai szobák magasabbrendűségének elvével. A loggiás szoba elhelyezésével a higiéniai elveket maradéktalanul érvényre tudta juttatni, hiszen a belső udvar lényegét a kertesítés mellett a napfény és a levegő áramlása képezte, ami a mellékhelyiségek hagyományosan udvari elhelyezése miatt a lakóhelyiségekre csak korlátozottan volt hatással. 11. kép. A Fadrusz utca 5. számú ház emeleti alaprajza, 1909. BFL XV. 17.d.329 4376. hrsz.
