Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora 37 kező év elején készült, szín szerint részletezve az újbor mennyiségét, illetve a korábbi évjáratokból maradt óborét, időnként, ha volt ilyen, a csökkent minőségű, de azért még használható borét, valamint a különböző folyamatok során elfolyt, kárba veszett bor mennyiségét is megbecsülték. Voltak, akik egyenesen a présből kapták a borjárandóságukat, ilyenkor maguk hoztak hordót, a többség azonban a borral együtt megkapta a hordót is. Az 1710-es évektől a városházi pince hordókészletéről külön kimutatás készült, ezen belül az alkamarás külön részletezte, hogy új vagy használt hordókat szerzett-e be. Mivel a városháza berendezéséről, eszköz- és egyéb készleteiről - beleértve a pincét is - az alkamarás állította össze a leltári jegyzéket, nem jelentett problémát, ha az üres hordók, szüreteléshez szükséges eszközök egy részét a városháza padlásán, folyosóin vagy egyéb zugaiban halmozták fel. 1717-ben 316 akó, 1718-ban átmenetileg 292 akó űrtartalmú üres hordót tároltak a városházán, ezek egy részét kénytelenek voltak az első emeleti nagyteremben elhelyezni.20 A város pincéjéből ajándékba küldött boroshordók szállítását a városon belül vagy a pozsonyi országgyűlésekre, bécsi hivatalokba ugyancsak az alkamarás intézte. Városi szőlőművelés, borkészítés 1696-ban a város 14 fertály21 terjedelmű szőlőt birtokolt: ebből 13 A fertály a jó borterméséről neves Székesfehérvári-hegyen terült el, a maradék 'A fertály pedig a Pál-völgyben. Utóbbi ültetvényt a számadások szerint az alkamarás 1698-ban telepítette, ekkor 3000 darab gödör kiásásáért fizetett.22 A rácok robotoltatása korábban a város számára ugyan költséghatékony megoldásnak tűnt, de a robotban dolgozók talán nem igyekeztek olyan színvonalon dolgozni, mintha ezt napszámért tették volna, ráadásul a tabáni közösség a robotkötele20 A nagyterem a mai Szentháromság utcai oldalon volt, ide vezetett a földszintről a főlépcső. Nagy L. 1971. 358. p.; BFL IV.1007.b Alkamarási részszámadás 1716. szeptember 25. — 1717. március 31., alkamarási számadás 1718. 21 Egy budai fertály szőlő a korban 8000 szőlőtőkével beültetett területnek, 800 négyszögölnek felelt meg. Bogdán 1990. 272. 22 Nem tudjuk, hogy korábban mekkora szőlő volt a város kezén, az 1692-es szüret adatai alapján jóval kevesebb lehetett. A Székesfehérvári-hegyen mindenesetre 1696-ban a város határköveket állíttatott birtokhatárainak kijelölésére, ez is arra utal, hogy a szőlők nagyobb részét legfeljebb néhány évvel korábban szerezte. BFL lV.1002.xx Nr. 131. Kimutatás a szőlőkben végzett extra- és rendes munkákról (1696. május 2. - július 31.); BFL IV. 1007.b Alkamarási számadás 1698.
