Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
336 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében sát is segítette.21 Amerikai szőlőtelepet létesített. Ennek kiterjedése az 1910-es évekre elérte a 26 katasztrális holdat. Az egyesület több bizottságot hozott létre, melyek egy-egy termelési-értékesítési területre szakosodtak (kimérési, kísérleti szőlőtelep, vesszőkiosztó bizottság).22 Küzdelem a filoxéra ellen Bár a filoxéra első megjelenése Magyarországon 1875-höz kapcsolódik, először éppen Pozsony környékén, 1872-ben figyelhettek fel rá.23 Pozsony városának vezetése gyors lépéseket tett a filoxéra magyarországi megjelenésekor, tisztában volt a veszéllyel, mely végzetes csapást jelentett volna a nagy múltú borvidékre és egzisztenciákat vetett volna nyomorba.24 Az 1879. december 1-jei törvényhatósági bizottsági közgyűlésen egy „állandó felvigyázati bizottságot” hoztak létre, melynek tagjait a négy hegymester alkotta, elnöke a városi kapitány lett. Ez a bizottság fokozottan figyelte a szőlők állapotát, az új telepítéseket, tájékoztatta a birtokosokat a fertőzés jellemzőiről és a gyanús eseteket jelentette a városi tanácsnak.25 Az első beteg tőkéket 1880- ban találták Plank Ferenc kádármester házi kertjében. Rá öt évre egy újabb, elszigetelt, fertőzött szőlőbirtok került megsemmisítésre.26 Az egyesület vezető tisztviselői helyet foglaltak a pozsonyi filoxéra bizottságban. A tagok részt vettek a filoxéravész elleni védekezésben. A fertőzött területeket számon tartották, az irtásokat felügyelték, és a szőlőgazdák érdekeinek a védelmét, valamint a kártérítések ügyét is közvetítették a városvezetés irányába. A szaporodó kártérítési igényeket azonban csekély vagyonuk miatt nem vállalhatták fel.27 21 Közgazdasági Értesítő, 1884. október 16. 42. sz. 1680. p.; Nyugatmagyarországi Híradó, 1902. szeptember 25. 220. sz. 3. p. 22 Mód 2012. 7. p. 23 Valószínűleg Georg Fink szőlőbirtokából származó töveken figyelték meg a betegséget, melyet azonban nem tudtak egyértelműen azonosítani. Stettner Ottó 1872 júniusában meglátogatta Fink szőlőjét és felmérte a károkat. Borászati Füzetek, 1872. május, 6. sz. 370. p.; Borászati Füzetek, 1872. július, 7. sz. 435 436. p.; Természettudományi Közlöny, 1872. augusztus 1.36. sz. 295. p. 24 Beck 2005. 47-48. p. 25 Archív mesta Bratislavy (továbbiakban AMB), Magistrát mesta Bratislavy (továbbiakban MMB), 1374. doboz, 24607/1881. 26 AMB, MMB, 1374. doboz, 16918/1885. 27 AMB, MMB, 1374. doboz, 18877/1882.
