Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Gaucík István: A pozsonyi szőlőművelők önszerveződése... 337 A pozsonyi filoxérapusztítás elleni védekezés biztosa a vincellériskola segédtanítója, Kosinszky Viktor volt, aki szorosan együttműködött a szőlőmüvelők egyesületével. A földművelésügyi minisztériumnak 1886. december 14-én küldött jelentéséből részletesebben ismerjük a filoxéra elleni küzdelem részleteit. A betegség további terjedésének megakadályozására a Schranz-, Hubert- és Kamer-féle fertőzött szőlők irtását a Szatmár megyei Nagykárolyban sikerrel alkalmazott szénkéneggel28 valósították meg (a következő évben újra felütötte fejét a vész ugyanezeken a birtokokon, valamint a Kesselbauer, Velser és Pollen dűlőkben). Az irtási munkákat a vincellériskola diákjai és a vármegyei fogház rabjai végezték. Kosinszky szorgalmazta az amerikai szőlő vesszők telepítését, amit a szőlőművelő egyesület is támogatott. Felmerült, és irányítása alatt 1886 őszén gyorsan meg is valósult egy 400 négyszögölnyi nagyságú szőlőtelep kialakítása. A szakiskola részére 660 darab amerikai szőlővesszőt rendelt.29 Az egyesületnek 1887-ben a város által örök használatra átengedett telkén Kosinszky Viktor ezer darabból álló riparia sauvage amerikai anyatőkét ültetett és 22 ezer darab vesszőt nevelt, melyekből 13 ezer az egyesület tulajdonát képezte. Az ültetvényt azonban a szárazság és a kallócserebogár is károsította.30 A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesülete már 1887-ben javasolta „egy közös védekezést czélzó szabályrendelet” elfogadását, azonban „több oldalról jött ellenállás” folytán ez a kezdeményezés hamvába holt.31 Az egyesület a helyi viszonyok figyelembevételével véleményezte a városi tanács 1889. évi szabályrendeletét a filoxéra elleni küzdelemben.32 Tagjai a hegymestereken keresztül és a szőlészeti és kertészeti szakiskolával karöltve felügyelték a pozsonyi szőlőültetvények helyzetét, és a betegség terjedésének irányairól, méreteiről is beszámoltak. Az egyesület kapcsolatban állt a szőlőtulajdonosokkal, és a városvezetés utasításai alapján a fertőzött területeken végrehajttatta a szőlőültetvények szénkéneg általi fertőtlenítését, illetve megsemmisítését. Az egyesület szerepvállalásának és szakmai tevékenységének köszönhetően a pozsonyi borvidéket kevésbé viselte meg a filoxérajárvány.33 28 A szénkéneg valójában a szén-diszulfid, mellyel a szőlőgyökértetű (filoxéra) ellen védekeztek. 29 AMB, MMB, 1374. doboz, 20885/1886. 30 AMB, MMB, 1374. doboz, 16725/1887. Az egyesület korlátozott pénzügyi mozgástérrel rendelkezhetett, mert a telep fejlesztéséhez nem volt tőkéje, és felmerült annak állami átvétele. 31 AMB, MMB, 1374. doboz, 16725/1887. 32 AMB, MMB, 1374. doboz, 24133/1889. 33 Beck 2005. 48., 87., 112. p.
