Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
320 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Az 1900-ban készült jelentés szerint „a peronospora különben a kötelező rendszeres védekezés eredményeként mind inkább gyérebb és kisebb terjedelemben mutatkozik.”112 Az egyesület nemcsak a helyi védekezést segítette például a peronoszpóra ellen, hanem az országos védekezést is. 1895-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányának figyelmét hívta fel arra, hogy a minisztérium által is ajánlott knittelfeldi gyárból származó azurint is hamisítják.113 A hamisított azurinnal való permetezés pedig hatástalan volt a peronoszpóra ellen. Összegzés A Bajai Gyümölcsészeti Egyesület tevékenységének egyik eredménye, hogy nem csak növekedett a Baja várost körülvevő szőlőterület, hanem egyre többen korszerű szakismerettel termesztettek szőlőt, készítettek bort. A bortermelés mellett a csemegeszőlő termesztése is fellendült. Egy 1899-es kormányhatározat alapján egy állami kertmunkás iskola is nyílt a városban, mely 1904. február 21-én nyitotta meg a kapuit. A későbbiekben az iskola faiskolája az egyesület konkurenciája lett. Németh József, az iskola vezető főkertésze 1912-ben el is ismerte, hogy az „egyesület ezen a vidéken, ahol a gyümölcstermelés és szőlőmivelés egyik legnagyobb tényezője a homok területek okszerű kihasználásának, a kertészsegédiskola faiskolája mellett számottevő missziót tölt be”.114 Az egyesület utolsó éveiben a nem megfelelő vezetőség, illetve a kertész kevés figyelmet fordított a faiskolára és a szőlőre. 1905-ben még 20 métermázsa borszőlőt kínáltak eladásra (Kövi Dinka, Zöld Szilvám, Ezerjó és Olaszrizling fajtákból).115 1912-ben már az jelent meg az egyik helyi lapban: „A szőlőben dinnyét is termeltek. Az anyafák mindegyike egy-egy bozót. A szőlő nagyon el van hanyagolva. Sem a terméket, sem az anyagokat és eszközöket nem vettek számba, azokról nyilvántartást nem vezettek, azok csak úgy »elfogytak«. Semmiféle kártétel ellen nem védekeztek kellőleg. A vevőközönség érdekeit elhanyagolták.”116 Az egyesület feloszlása 1914-ben kezdődött és 1917-ben, a 112 MNLBKMLIV.1423 91/1900. 113 Köztelek, 1895. augusztus 28. és Köztelek, 1895. október 26. 1701. p. 114 MNLOLK184. XI. 116 399/1913-40006/1912. 115 Bajai Hírlap, 1905. szeptember 17. 5. p. 116 Bajai Független Újság, 1912. március 31. 1. p.
