Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.”

321

40 holdas területből megmaradt 9 kát. hold 1445/1600 négyszögölnyi terület Baja város részére történő átadásával fejeződött be."7

Az egyesületnek saját szakkönyvtára is volt, nemcsak a korabeli szaklapokra fizettek elő. Az egyesület saját iratanyaga nem maradt fenn. A szaktudás közvetítésében, megosztásában fontos eszköz volt, az egyesületi könyveket a későbbiekben már csak helyben lehetett olvasni.

7. kép. A Bajai Gyümölcsészeti Egyesület tagsági jegye 1913-ból és hátoldala MNL BKML XIII.5.c 2. d.

Baja nagybani bortermelőinek többsége vagy az egyesület tagja volt, vagy a tagok közé tartozott. Az 1912-es gazdacímtár szerint a nagyobb bajai bortermelők: Érti József (100 1 f.117 117 118), Állaga Ottó (650 1 fi, 250 v.), Schleicher Antal (300 1 fi, 75 v.), Pollák Bemát (160 1 fi, 90 v.), Vojnits Dániel (90 fi, 25 v.) dr. Bérczy Albert (80 fi, 20 v.), Szuszits János (200 fi, 100 v.), dr. Fehér Lőrinc (200 fi, 50 v,), Gergely Benő (80 fi, 20 v.), Bajai Péter (50 fi, 60 v.), Alföldi Béla (25 fi, 75 v.), Stökli Ferencz (50 fi, 50 v.),119 Közülük 1914-ben is az egyesület tagja volt: Állaga Ottó (ügyvéd), Érti József (földbirtokos), Pollák Bemát (bor- és sírkőraktáros), Vojnits Dániel (bajai apátplébános) és Szuszits János (földbirtokos). Schleicher Antal az egyesület megalakításában is részt vett, első választmányának tagja volt.120 Dr. Bérczy Albert ügyvéd, az 1890-es évek közepén az egyesület egyik tisztviselője, „gazda” volt.121 Bajai Péter 1889-ben a választmány póttagja volt, később kilépett az egyesületből, mert 1893-ban új

117 Az egyesület történetéről bővebben Fábián 2015-2016.

118 f. = fehér, v. = vörös

119 Rubinek 1912. 73-74. p.

120 Bajai Közlöny, 1889. november 17. 2. p.

121 Bajai Közlöny, 1893. április 2. 2. p.