Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
316 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében kiállított termények.”83 1905-ben a főtéren a Nemzeti Szállodában rendezték a Virág, szamóca, málna és cseresnye kiállítást és a gyermekkorzót. 1906-ban krizantém kiállítást terveztek. 1908-ban Wagner Antal Eötvös utcában lévő könyvkereskedésének kirakatába kerültek krizantémok, hogy a bajai polgárok figyelmét felhívják az egyesület kertészetében lévő szép virágokra.84 A legjobban beharangozott kiállításuk az 1902. évi borkiállítás és vásár volt. Már 1901 őszén számos környékbeli és országos lapban közzétették, hogy a tél folyamán borkiállítást fognak rendezni. A Borászati Lapokban például ezzel indokolták a kiállítást: „a jelen évben nagyobb bortermés volt Baján és hogy az utóbbi években lényegesen javult a bortermelés úgy a minőségre, mint a menynyiségre s igy a vevő Baján nagyobb készletü jó borokat találhat”.85 A kiállítást Schmausz Endre főispán nyitotta meg 1902. január 5-én a Bárány Szálloda nagytermében.86 A mellékteremben szőlő és pincegazdászati eszközöket állítottak ki.87 A 400 kiállító között szerepelt Baja legtöbb bortermelője és a környék nagyobb szőlőbirtokosai is. A bajai járásból Vaskútról, Nagybaracskáról, Csátaljáról és Dávodról, Bács-Bodrog vármegye északi részéből Bácsalmásról és Jánoshalmáról érkeztek. A Bajával majdnem összeépült, de a szomszédos vármegyében lévő Bajaszentistvánról is érkeztek kiállítók.88 A kiállítás eredményes volt, mert megmutatta, hogy Baján és környékén minőségileg jó bort állítanak elő fajszőlőkből. A nagy várakozások között rendezett borvásár eredménye mégis csekély volt, mivel a borkereskedők elmaradtak, és kevés vásárlás történt. Egy másik eredménye az volt, hogy a bajai termelők borait egy helyen megszemlélve a helyi borkészítés hibáira is rávilágított. A városi tanácshoz intézett beadványuk szerint: „az említett kiállítás tanulsága szerint a hány bajai termelő, annyiféle a bora; Csátalja község többmint egy száz kiállítójának bora halavány árnyalatú eltéréssel mind egyforma. Madaras, Jankovácz és Bácsalmás szőllőtermelői azt a kis piaczot is megsemmisítéssel fenyegetik, a melynek hasznát eddig még mi vesszük.”89 A bortermelés javításának érdekében azt kérte a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület a városi tanácstól, hogy a szüret megkezdését hatóságilag állapítsák meg, mert „így azután a bajai termelők azt felületesen, majdnem ötletszerűen végzik. Egyiknek itt a szüretelés ideje ha a 83 Pesti Hírlap, 1904. szeptember 18. 16. p. 84 Bajai Független Újság, 1908. október 30. 2. p. 85 Borászati Lapok, 1901. november 10. 811. p. 86 Borászati Lapok, 1902. január 5. 9. p. 87 Bajai Független Újság, 1902. január 11. 5. p. 88 Bajai Közlöny, 1902. január 12. 2. p. 89 MNL BKML IV. 1407.b. 16472 - 2807/1903.
