Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.” 317 szőlő zsendül; a másik »kénytelen«, mert a szomszédja szüretelt s így tovább számtalan okát találjuk a megkezdésnek, csak ritkán az igazi okot: a szőlő teljes borérettségét.”90 A városi tanács határozata szerint ismét meg kellett volna próbálni hegyközséget alakítani, mert az 1894. évi törvény értelmében a hegyközség szabályozhatja a szüret idejét. Határozatukban elismerték, hogy ezt a városi tanács mellett a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület és a szőlészeti vándortanító eddig sikertelenül próbálta. Az egyesületnek javasolták, hogy: „saját hatáskörében és társadalmi úton felolvasások és szak előadások tartásáról a hegyközségek megalakítása iránt szükséges intézkedéseket kísérelje meg.”91 A hegyközség megalakítására 1914-ig nem került sor. Az 1904-es kiállításon tartott gazdaértekezlet azt a határozatot hozta, hogy a gyümölcs, szőlő, szőlővessző és borértékesítés előmozdítására szövetkezetét kellene létrehozni. Ennek előkészítésével dr. Fehér Lőrincet bízták meg. A bajai Gyümölcsészeti Egyesület vállalta, hogy azon más termelők szőlővesszőkészletét is beleveszi árjegyzékébe, akik megbízhatóan igazolják szőlővesszőik fajtatisztaságát.92 A szövetkezetét nem sikerült megalakítani, de a következő évben a városi tanács támogatásával megnyitották a gyümölcsértékesítő központot, mely a bajai gyümölcsök külföldre szállítását is elősegítette. A filoxéra Baján A filoxéravész megjelenéséről az egyik első hír a Baja című lap 1879. április 12-i számában jelent meg és arról szól, hogy a miniszteri rendelet értelmében a filoxéra által fertőzött Klosenneuburg és Pancsova városokból tilos gyökeres cserjéket behozni.93 A következő évben azt jelentették a főispánnak, hogy a filoxéráról azért nem panaszkodnak a bajai szőlőbirtokosok, mert nem ismerik.94 Az egyik felügyelő, később a filoxéra bizottság elnöke dr. Bartsch Samu, a Bajai Tanítóképezde igazgatója, ismert zoológus volt. A helyi újságban is felhívták erre a figyelmet, sőt 1880-ban, amikor aj aukói szőlőkben 15-20 szőlőtőke hirtelen kiszáradt, Bartsch Samu vizsgálta meg ezeket és közölte, hogy nem a 90 Uo. 91 Uo. 92 Bajai Független Újság, 1904. szeptember 24. 2-3. p. 93 Baja, 1879. április 12. 3. p. 94 MNL BK.ML IV. 1423 70/1880.
