Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.”

315

6. kép. Az 1895-ös bajai terménykiállítás meghívója MNL BKML XIII.5.b l.d.

gyümölcsöket felajánlotta az egyesületnek, amiket a kiállítás utolsó napján elárvereztek.79

Az első virágkiállítást, mely rózsa- és szamócakiállítás volt, 1898-ban rendezte az egyesület. A megnyitón Schmausz Endre főispán mellett Molnár István miniszteri biztos is részt vett. Jótékony célra 140 forint bevétel is volt.80 A rózsakiállítást 1903-ban is szamócakiállítással egészítették ki. A kaszinóban rendezett kiállítás jövedelmét a 100 éves Bajai Céllövész Társulat javára ajánlották fel.81 1904 szeptemberében ismét gyümölcsészeti (gyümölcs-, szőlő-, must-, bor-, konyhakerti termény-, konzerv-, gyümölcspálinka és kertigazdasági eszköz) kiállítást rendeztek 200 kiállítóval az ipartestület nagytermében. Ezen díszoklevelet kapott többek között szőlőért Szűkíts József, borért Glück Mór, Müller József és Schle[i]cher Antal.82 A Pesti Hírlap szerint „feltűnően szépek az Állaga Ottó 130, és a Polgár József 90 holdas szőlő- és gyümölcsészetéből

79 Gyümölcskertész, 1895. november 10. 213. p.

80 Gyümölcskertész, 1898. június 25. 153. p.

81 Bajai Közlöny, 1903. május 31.2. p.

82 Alkotmány, 1904. október 8. 9. p.