Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
312 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A 20. század elején a homoki szőlőterület növekedésének elősegítője a bajai Magyar Királyi Állami Kertmunkás Iskola volt,59 melynek 46 kataszteri holdas területéből 10 hold szőlő volt, 12 bor- és 120 csemegeszőlő fajtával.60 A Bajai Gyümölcsészeti Egyesület is folyamatosan növelte területét. A Rezső-kerthez 1900-ban újabb földterületet vásároltak. Ekkor „3 hold igen szép, már termésben lévő szőllő, majdnem 20 hold igen jó karban lévő faiskola, mintegy 1500 darab már termőre való anyafa, 2 holdnyi kitűnő fűztelep”.61 1911-ben a miniszterhez írt kérvényében az egyesület képviselője azt írta, hogy „Bács-Bodrog vármegye községeinek határai - amelyek azelőtt futóhomok-buczkák között vesztek el, - ma már culturális képet öltöttek s mutatnak, s a gyümölcsös kertek és szőlők övezik a helységeket, ebben nagy érdeme van a „Bajai Gyümölcsészeti Egyletnek, a mely példájával és tanácsaival buzdított és lelkesi[te]tt, beszerezte, szaporította és elterjesztette a jobb minőségű gyümölcsfák ezreit a nép között.”62 Előadások, tanfolyamok Az egyesület megalakulása után már 1889. december 6-án előadást szervezett a városháza nagytermébe, az előadó a szőlészeti vándortanár Heinrich volt.63 Az 1890. február 23-i felolvasásról, melyen a két előadó a gyümölcsfákkal kapcsolatos ismereteket osztotta meg, éppen a szőlőbirtokosok és földbirtokosok hiányoztak.64 Tavasszal szerda és vasárnap délután a városháza nagytermében és az egyleti telepen ojtási, szemzési gyakorlati tanfolyamot tartottak a 14 évnél idősebb érdeklődők részére.65 A szőlőmetszéssel kapcsolatos új ismeretek elsajátításában Heinrich József vándortanár is segítette a bajai szőlősgazdákat. 1890. március 18-i bemutatóján „a metszési mutatványok szemlélésére nagy számban megjelent szőlőbirtokosok és részben szőlőmunkások csak elbámultak rajta. Tán mondanom sem kell, hogy a legnagyobb rész elitélte, vagy legalább is kifogásolta a bemutatott metszési módokat - hisz ez minden újítással 59 MNL BKML IV. 1423 91/1900. 60 Bajai Közlöny, 1904. február 28. 2. p. 61 Bajai Közlöny, 1901. február 17. 2. p. 62 MNL OL K 184. 50 t. XI. 116 39/1913 - 110707/1911. 63 Bajai Közlöny, 1889. december 15. 2. p. 64 Bajai Közlöny, 1890. március 2. 2. p. 65 Bajai Közlöny, 1890. március 9. 2. p.
