Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron 289 Az áldozatot már a kocsma ajtajában figyelmeztették, hogy Uncz és társai ellene készülnek, így távozni próbált, de az udvaron leütötték és úgy elverték, hogy néhány nap múlva belehalt sérüléseibe. A halála után indult perben támadói azzal védekeztek, hogy az áldozat már a verés előtt beteges természetű volt, mindkét hónalján mirigyek voltak, pokolvartól is szenvedett, és a tett estéjén is betegen ment a kocsmába. Álláspontjuk szerint tehát nem a verés, hanem a betegség okozta halálát.82 Utolsó, 1631-es esetünk érdekessége, hogy egy bormérést végző kolozsvári csapiáros volt az összetűzés egyik szereplője. Szabó Borbála a férje, Nyíró Márton kolozsvári szőlősgazda megölésével vádolta Magyari Andrást és öccsét, Kőházi Kádár Jánost. A vádak szerint az áldozat a Magyari által működtetett kocsmában egy ital mellett négydénáros adósságának törlesztését kérte a csapiárostól. Az viszont, rossz embernek nevezve, földre taszította, majd a pincéből visszatérő öccsével halálra verték. Az alperesek tagadták a vádakat. Szerintük Nyíró egy „garázdás természetű” ember volt, aki ittasan „egyik kocsmáról a másikra ment", és mindenhol hitelbe követelte az italt. Az ellentmondó vádakból és a tanúk vallomásaiból kiolvasható történet szerint Nyírő a kocsmában sértő hangnemben követelte Magyaritól az italt: „ Adgy bort, bestye lélek kurva! ” Összekaptak, és az áldozat a csapiár fejéhez vágott egy bormérő edényt. A pincéből visszatérő Kádár, szitkok és ütlegek mellett, megpróbálta kitaszítani Nyírőt a kocsmából, ő azonban belebotlott hosszú mentéjébe, elesett, és fejét egy kőbe verte. A tettesek - akár az 1574-es perben - itt is azzal védekeztek, hogy az áldozattal nem a verés, hanem „ nyavalyái ” és alkoholizmusa végeztek, több borbély pedig azt is tanúsította, hogy megfelelő gyógykezelés esetén a sérülése sem vált volna végzetessé. A bírák a bizonyítékok alapján, s mivel azzal, hogy rossz és hamis embernek nevezte a csapiárost, maga az áldozat adott okot a konfliktusra, az alpereseknek megadták a lehetőséget, hogy holtdíj fizetése mellett szabaduljanak a vádak alól.83 A kolozsvári kocsma: a szórakozás vagy az erőszak helyszíne? A bemutatott esetek legtöbbjében az erőszakhoz nem előre megfontolt szándék, hanem a kocsmázók között hirtelen fellángoló indulatok vezettek.84 Ezek gyors és erőteljes felfokozódásában meghatározó szerepe volt az alkoholnak. 82 KvTJk 11/6. 386, 390-391. 83 Az ítélet a fellebbezés során sem változott, az alperesek pedig letették a homagiumot, így megszabadultak a vádak alól. KvTJk 11/14. 36, 38-41,46M7, 179-189, 192, 340. 84 Potter 1997. 288. p.; Spierenburg 2008. 97. p.
