Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Szlávics Károly: A szőlők területe, rendezése és őrzése Szabadka... 221 A szőlők felett csőszök őrködtek. A csőszintézmény régi keletű. Első említését még az 1745. évi rendőrhirdetményben találjuk: „Ha valaki a csősznek útját álja, és nem engedi a tilosban ért jószágot behajtani, kap 25 botot; ha pedig a csőszt el is verné, 50 botot kap, a tett kárt pedig megtéríti. ”23 A felhalmozódott gondok orvoslására a városi tanács 1830-ban meghagyta Száríts József polgármesternek és Matskovics József tanácsnoknak, „ hogy kebelbéli szőlőknek jobb míveltetéséről” dolgozzanak ki egy javaslatot. A megbízottak húzták-halasztották feladatuk elvégzését, mígnem 1837-ben újabb felszólítást kaptak. 1838 elején elkészítették öt pontos javaslatukat: „Hogyan lehessen szőlőinket-jövendőben jobban mind eddig mívelni. ”24 Az első pontban azt tervezték, hogy a város környéki szőlőket mérnöki felvétel alapján kerületekre osztják fel, amelyeket kerítéssel, az ültetvényeket pedig kerti kapukkal és megfelelő zárakkal látnak el. A szőlősgazdákat ültetvényeik körülkerítésére és az utak szélességének megtartására kötelezték. A gyakorlott mérnökök birtokfelmérései kimutatnák a valódi mezsgyehatárokat, a közöttük vezető utakat, ami elősegíthetné a telekkönyvezést. 13 kerület kialakítását javasolták. A javasolt kerületi felosztás a legrészletesebb leírás a korabeli szőlőtestek határairól. Az 1-2. kerület a Szegedi-, a 3^f. a Majsai-, az 5. a Radanováci-, a 6-8. a Halasi-, a 9-10. a Buckái-, a 11-13. pedig a Bajai szőlőkhöz tartozott. A második pontban a szőlőkben lakó budárok és családjuk kiköltözését írták elő. Javaslatukat arra alapozták, hogy a budárok legnagyobb része a felső vármegyékből érkezett, akik minthogy ott a bor nem is terem, nem is értenek a szőlőműveléshez. Helyettük gazdasági szempontból is kifizetődőbb napszámosokat alkalmazni, a szőlők őrzését pedig csőszökre (közőrzőkre) bízni. A közőrzőknek semmi közük a szőlők műveléséhez, kötelességük azok őrzése, az ismeretlen elkövetők által okozott károk megtéríttetése, és a kisebb nézeteltérések elsimítása. A harmadik javaslati pontban a szőlők őrzésére közőrzők vagy kerületi szőlőcsőszök alkalmazását javasolják. Feltételek: a. A kerületi szőlősgazdák lássák el őket jó fizetéssel, hogy valami vagyonra tegyenek szert, hogy a jövőben jó erkölcsű, becsületes embereknek is kedvük legyen ilyen szolgálat teljesítésére. b. Valamennyi árokpartot és töltést, melyek egy kerületen belül vannak, le kell dönteni és kiegyengetni, mivel, ha az egész kerület be van kerítve, akkor az ilyen magányos kerítések feleslegesek. Az árokpartok miatt a 23 Iványi 1886. 173. p. 24 SZTL 12. D. 244/1838. 1-10. p.
