Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

222

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

múltban a legjobb szomszédok között is villongások és költséges perek adódtak, az árkok és a töltések a gyors járásban és messzebb látásban egyaránt akadályozzák a közőrzőt.

c. Valamennyi gyümölcsfát, amely termést nem hoz, ki kell irtani a szőlőkből, mivel a gazdának csak mindössze 5-6 forint jövedelmet hoznak. Helyette ültessen, valami más kultúrát melyből nagyobb haszonra tehet szert.

d. Minden kerületben annak nagyságához mérten több magas állást kell felállítani, melyekről a közőrző jól beláthatja területének nagy részét.

e. Minden közőrző számára lakhelyet kell biztosítani azon sok épület közül, melyek a szőlőkben vannak. A szőlősgazdák egyetértésével és beleegyezésével egyet állandó lakhelyül kell átengedni, hiszen télen is szükséges a szőlők felügyelete a sok oltvány és épület miatt.

A 4. javaslati pontban előírják, hogy a kerület szőlősgazdái (évente vagy kétévente) maguk közül hegybírót választhatnak, szükség esetén mellé néhány segédet. A kiválasztottak nevét a városi tanácsnak kell jelenteni. Kötelezettségeik a következők:

a. A felfogadott közőrzőket a szőlőbirtokosoktól beszedett pénzzel időben kifizetni.

b. A közös kapuk és zárak, figyelő állások és esetleges lakóházak jó karban tartására szükséges pénzek kivetése és beszedése.

c. A közkerítések felügyelete és mindig jó karban tartása.

d. A legnagyobb gonddal ügyelni arra, hogy minden szőlőbirtokos a maga gyümölcsfáiról a kellő időben eltávolítsa a hernyókat és azokat fészkeiktől megtisztítsa.

e. Felszólítani azokat a szőlősgazdákat, akik nem tesznek eleget a fenti kötelezettségeknek.

f. A szőlősgazdák közötti kisebb vitás pereket elsimítani, a nagyobbakat pedig átadni a Tanácsnak. Ugyanígy a Tanács hatáskörébe tartozik a közőrzők által okozott károk felbecsülése és velük való megfizettetése.

Az 5. javaslati pontban az áll, hogy a közőrzők az esetleges károkért csak a szüret megkezdéséig tartoznak felelni. Az esetleges későbbi károkért személyesen a szőlősgazda felel. A szüret időpontja ismert volt, minden évben a városi tanács hirdette ki.

A tanácsnokok 1838. augusztus 10-én elfogadták a javaslatot, de ezzel még nem rendeződtek a dolgok. Nem sikerült elfogadható módon megszervezni a budár-rendszert, emiatt sokasodtak a lopások és a károk. 1859-ben több mint