Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Szlávics Károly: A szőlők területe, rendezése és őrzése Szabadka... 219 1392, a szőlőké 3600 kát. hold (2072 hektár).17 A lakosok száma 62 690 fő.18 1875-ben a város határában 3 627 600/1600 kát. hold (2087,5 hektár) terület állt szőlőművelés alatt. A filoxéravész után a városi tanács felismerte a homoki szőlőtermesztés jelentőségét és 1882-ben, szőlőtelepítés céljából, a homokos talajú közlegelők eladásáról döntött. 1889-ben határozatot hozott a már alig jövedelmező sivár homokterületek kedvezményes eladásáról szőlőtelepítés céljából. Elfogadta ugyanis Heinrich József vándortanár javaslatát, mely alapján évenként 1000 holdat bocsájt eladásra. Mamuzsich Lázár polgármester érdeme, hogy a törvényhatóság megállapodásai szerint, Vincze Bertalan gazdasági tanácsos támogatása mellett megindított, telepítési célokra árverés útján kihasított homokterületeket sikerült magas áron értékesíteni és a szőlőkultúrát fajtiszta ültetésekkel biztosítani.19 1890-ben 2200 holdat ültettek be szőlővel. A szegényebb sorsú lakosok kedvezőbb feltétellel vehetik meg a homokterületeket: lánconként a 100 forintos kikiáltási árnak csak 10%-át tartozik kifizetni, az összeg többi részét - 6%-os kamattal - tíz év alatt, egyenlő részletekben törlesztheti.20 1898-ban a város már kedvezőbb, 20 évi lefizetési feltételekkel árulta homokterületeit lánconként 200 forint átlagárban. 1904-ben a legeltetés céljára kevésbé alkalmas homokos területeket nem haszonbérbe, hanem örökáron, szőlőtelepítés céljára, 20 éves futamidővel, egyenlő részletekben, 5%-os kamattal, 1-1 láncnyi parcellánként értékesítette a város. A Hajdújárási-erdőnél a szegényebb sorsú vásárlók 1-2 láncos, a módosabbak 10 láncos parcellákban vásárolhattak homokfoldet, 400 korona/lánc áron, 20 évi lefizetésre 5%-os kamattal. A város 1890-1912 között Kelebián, Radanovácon, Tavankúton, Tompán, továbbá Szabadka, Hajdújárás és Palics környékén végeztette el a parcellázást. 1913-ban a város területén 4335 hektár (7533 kát. hold) szőlő volt. Egy 1917. évi újságcikk szerint Szabadka város területén 112 967 kát. hold szántóföld, 24 357 kát. hold legelő, 16 000 kát. hold rét, nádas, erdő, 9754 kát. hold szőlő (5613 hektár) és 651 kát. hold kert volt található.21 A filoxéra-vész után végzett nagymértékű telepítések már minőségi változást jelentettek, és megalapozták a korszerű szőlősgazdaságot és bortermelést. Ez idő alatt Szabadka kb. 6000 kát. hold (3453 hektár) homokos területet adott el szőlőtelepítés céljából. A vételárból, többek között, 1903-ban létrehozták a 17 Magyar 1999. 63. p. 18 SZTL 6485/polg. 1867. 19 Borászati Lapok, 1894. május 6. 12. p. 20 SZTL 1890. évi kgy. jk. 126. sz. 21 Bácskai Hírlap, 1917. március 11. 3. p.
