Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
218 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Bajai szőlők közt lévő városi homokos földeket, melyek kb. 323 kapás területet tettek ki, szőlőtelepítés céljából 5 kapás részekre osztotta fel a város. 5. kép. A Majsai szőlők térképe, 1840 Szabadkai Történelmi Levéltár, F. 003. 1.2.39. 1861-ben a város területén - a pusztákat kivéve - 25 953 kapa (kb. 1866 hektár) szőlőt jegyeztek. A szőlőbirtokosok száma kb. 2580.16 Az 1865/66-ban elvégzett II. katonai felmérés alkalmával készült térkép behatárolja a várost övező Bajai-, Halasi- és Szegedi szőlőket. A történelmi szőlőtestek közül nincsenek külön kimutatva a Majsai- és a Buckái szőlők. A Buckái szőlőket a Halasi szőlőkbe olvasztották. A már termő Palicsi szőlőket nem is mutatták ki. Egy polgármesteri jelentésből arról értesülünk, hogy 1867-ben Szabadka város területén a müveit föld nagysága 106 458, a réteké 5922, a vízfelületé 1813, a műveletlen földeké 9314, az erdőké 8137, a legelőké 28 141, az utaké 16 SZTL511 kgy/1861.
