Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
154 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében ben egy szőlészeti és borászati osztály104 felállítását indítványozta a termelés és a kereskedés feladatainak összehangolására. Körvonalazta a megalakítandó hegyvidéki tanácsok feladatkörét. Az egyes hegyvidékeken a talajhoz, a fekvéshez és a kialakult gyakorlathoz igazodva a legalkalmasabb szőlőfajok telepítésével évente azonos jellegű bort lehetne készíteni, amely egyaránt jótékonyan hatna a fogyasztóra és a kereskedőre. Kísérleti telepek létrehozását javasolta a termesztő, az eladó és a vevő érdekében. A szakosztály feladatai közé sorolta az újítások kipróbálását, felülvizsgálatát és a termesztőknek szóló ajánlását. Fontosnak tartotta a borok vegyelemzését, azok élettani hatásának ismertetését. A borkereskedés fellendítésére bortőzsde és borpiacok rendezését tanácsolta. Tervezetében hitelintézetek felállítása is szerepelt. Márciusban újabb fórumot talált gondolatai kifejtésére.105 Egy hónappal később a szakma lapjában egy balatonfüredi szőlész Parragh szőlő- és borügyi javaslatai legfontosabb részének életbe léptetését ajánlotta.106 1881-ben az Iparegyesület szeszipari szakosztálya választmányi tagjává választotta.107 A hegyvidéki tanácsok szervezésére vonatkozó javaslatait az Országos Gazdasági Egyesület borászati szakosztálya 1882. november 25-i ülésén tárgyalta.108 Ezek a felszólalásai már akkor történtek, amikor hazánkat is elérte a filoxéra. A bortermelés csökkenése borhamisításhoz, borimporthoz vezetett. Ezért is vált szükségessé a mesterséges borok készítését megtiltó törvény megalkotása, amely már csak Parragh halála után, 1893-ban jelent meg.109 Halála előtt pár hónappal az Országos Központi Mintapince110 főfelügyelőjeként a pincében szélütés érte. Kórházba szállították, részlegesen felépült, de egy következő roham már végzetes lett. Parragh hatvanhárom éves korában, 1885. június 25-én bekövetkezett haláláról a Vasárnapi Újság is hírt adott. „Az okszerű borászatban nemcsak gyakorlatilag működött, hanem a borkezelésről könyvet is írt. A múlt évtizedekben a főváros egyik legismertebb alakja volt, mert pinczéjével kapcsolatban vendéglőt is tartván, mindig nagy közönsége 104 1881. augusztus 1-én a filoxéra elleni védekezésre Ii/A filoxéra ügyosztály létesült a II/A osztály keretében, 1883. március 20-tól az ügyosztály II/A borászati osztály elnevezéssel működött. Kiss 1958. 8. p. 105 Az országos magyar iparegyesület... Ellenőr, 11 (1879), 114. sz. 106 Keöd József: Nyissuk ki szemeinket és lássunk! Borászati Lapok, 6 (1879), 61-64. p. 107 Az országos magyar iparegyesület... Ellenőr, 13 (1881), 82. sz. 108 Borászati szövetkezet. Földmívelési Érdekeink, 10 (1882), 537-539. p. 109 1893. évi XXIII. te. a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról. 110 Az 1881-ben felállított mintapince feladata közé tartozott a termelők és kereskedők közti kapcsolat megteremtése, a borok mintaszerű kezelése és a pincemesterek oktatása.
