Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
142 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében népszerű prímásait, zenészeit. A végén Parragh neve újra előkerült, de micsoda rímbe szőve: „Itt Parraghnál parlagon/ Terem a kedv gazdagon. ”Az ivás is a szabadságszeretetet visszhangozta: „Mert úgy szeretünk inni!/ [...] Hazáért, szabadságért,/Szerelem- s barátságért... ” A borász új csárdájába gyakornokot is várt, aki legalább a 16. életévét betöltötte. Mivel nem volt saját gyermeke, úgy vélte, növendékeiben hagyhat nyomot maga után, „nyújthatok édes hazánknak hasznos polgárokat”.26 Tanulmányúton Parragh 1862 tavaszán két alkalommal is kérelemmel fordult Pest város tanácsához. Márciusban cégbejegyzéséhez kért erkölcsi bizonyítványt. A főkapitány jelentése szerint „folyamodó tudományosan müveit s erkölcsi tekintetben kifogáson kívül álló becsületes jellemű egyéniség... ”.27 Május 21-én útlevél kiadását kérelmezte nyugat-európai tanulmány útjához, hogy szakmai tapasztalatokat szerezhessen a borokról és a borkereskedésről.28 Útitervében a német szövetségi tartományok egy részét, majd Belgiumot és Hollandiát érintve a londoni világkiállítás megtekintése szerepelt, visszafelé pedig Franciaországban a pincéket és a nagyobb kereskedelmi telepeket kívánta meglátogatni.29 1862 októberében a Hajó utca 6. számú30 házba helyezte át üzletét. A következő év tavaszán felhívást intézett a bortermelő közönséghez, hogy tájékoztassák kereskedésre alkalmas boraikról. Külföldi tanulmányútja eredményeként Berlinben31 egy magyar borcsamokot nyitott, mert több évi tapasztalata arról győzte meg, hogy a jeles hazai boroknak állandó és jövedelmező piacot csak külföldön lehet teremteni. „E czélra, egyelőre több nevezetes bortermelő pinczéjéből, pár ezer akóra menő badacsonyit, bakatort, s tokajhegyaljai, szamorodni és aszú borokat visz ki, de szándéka lévén e borpiacznak jövőjét is megszilárdítani, az értelmes bortermelő közönség hozzájárulását is kéri. A jó bor előállítására a talajon, jó fekvésen, jó szőlőfajokon, szorgos és gondos szőlőmunkán, kedvező időjáráson kívül nagy részben segít a szüret ké26 Értesítés. Borászati Lapok, 3 (1860), 151. p. 27 A bizonyítványt az 1862. március 21-i tanácsülésen adták ki. BFL IV. 1303.f X.235/1862. 28 Entz Ferencnek (1805-1877) ez évben megjelent munkája is külföldön szerzett benyomásaira támaszkodott. Entz 1862. 29 Kérelmét a tanács pártolóan terjesztette a Helytartótanács elé 1862. május 24-én. BFL IV. 1303.f X. 1263/1862. 30 V., Fehér Hajó utca 8-10. 31 Bécsben, Prágában, Párizsban és Londonban is volt üzlete. Sarkady 1863. 99. p.
