Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Hídvégi Violetta: Parragh Gábor (1822-1885), a magyar bor „napszámosa”143 sőn tartása, az erjedés értelmes vezetése és a többszöri lefejtés. ” - foglalta össze az újság a borkereskedő, borász gondolatait.32 1865-ben a berlini üzletében kiállított borait a zsűri nagy ezüstéremmel jutalmazta. A napilap Parraghot „fáradhatlan ” borász jelzővel illette, akinek „ szorgalma, kitartása, értelmes és hű borkezelése” hozta meg az elismerést.33 Nemcsak bort, de szőlőt is szállított Berlinbe és Bécsbe is. A kocsányuknál felakasztott fürtöket zsúppal tekerte körbe, majd szellőzőlyukakkal ellátott ládába helyezte szalma közé.34 Sikeres bérlemények 1863 nyarán35 átvette a Zrínyihez címzett népszerű sörcsamokot, amely a mai Astoria Szálló helyén36 működött, ahol Dreher kőbányai söre mellett továbbra is kínálta megszokott borait.37 38 Sercsamokáról Vahot Imre is beszámolt Budapesti kalauz38 című munkájában. „Parragh Gábor bor- és sercsarnoka Országúton a Zrínyi-épületben, pompásan fölszerelve, jeles hazafiak, írók és művészek egész képtárával, - itt a jó ser mellett jó bort is lehet kapni, s estvénként a legjobb magyar zene mulattatja a közönséget. ”39 A vendéglős mindig nagy gondot fordított vállalkozása reklámjára. A következő év tavaszától havonta hirdette üzletét a Pesti Napló ban.40 41 ízletes és olcsó ételekkel, jó sörrel és eredeti borokkal várta vendégeit, a bejáratott szortiment szerint. Adott reggelit, ebédet és vacsorát, péntekenként pedig „ízletes halászlét” kínált. Esténként magyar zenetársulatok szórakoztatták a közönséget. De nemcsak testi, hanem szellemi táplálékról is gondoskodott. Itt ajánlotta újabb írását a szőlőművelésről és borkezelésről.4' A szerző a bortermelés fontosságának hangsúlyozásával kezdte munkáját. A szőlőfürtöktől a szüreten át a must erjedéséig, majd a borképződéstől annak jellegzetességéig követte a gyümölcs útját. A fejezetet az ital bírála-32 A bortermelő közönséghez. Politikai Újdonságok, 9 (1863), 198. p. 33 Különfélék. Parragh Gábor, a fáradhatlan borász... Pesti Napló, 16. (1865), 4530. sz. 34 Már 1857-ben sikerrel küldött szőlőt ezekbe a városokba. Szőlőkereskedés. Borászati Lapok, 1 (1858), 44. sz. 347-348. p. 35 Pest város tanácsát 1863. augusztus 25-én tájékoztatta bormérése áthelyezéséről az Országút 15. sz. alá. BFL IV. 1303.f 11.988/1859. p. 36 V., Kossuth Lajos utca 21. Czégbejegyzések. Parragh Gábor, borcsamok-tulajdonos Pesten, Országút 15. sz. Sürgöny, 4 (1864), 207. sz. 37 Napi újdonságok. Parragh Gábor... Sürgöny, 3 (1863), 177. sz. 38 Vahot 1864. 39 Pest-budai útikönyvek. Budapesti Negyed 45 (2004), 54. p. 40 Hirdetések. Pesti Napló, 16 (1865) 4068. sz.; 4071. sz.; 4088. sz.; 4505. sz.; 4523. sz.; 4550. sz.; 4561. sz.; 4579. sz.; 4597. sz.; 4618. sz.; 4642. sz.; 4683. sz.; 4710. sz. 41 Parragh 1863.
