Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Jeney-Tóth Annamária: „Expediáltuk a Fejérvári Gyűlésre uraimékat”...159

Filstichek, Stenczelek és mások kapcsán írta Dáné Veronka, hogy ezek a kolozsvári vagyonos polgárok, „akik tőkéjüket ingatlanba, azaz birtokba (is) fektették, ideiglenesen [...] Doboka, Belső-Szolnok, Kolozs és Torda vármegyei possessorok »bankjainak« tekinthetők. ”152 Részben így, illetve házassággal szereztek birtokokat és részbirtokokat.

A tizenkét polgár tisztségviselését vizsgálva (lásd a 3. táblázatot) a korábban megszokott hagyományos út rajzolódik ki. A kolozsvári polgár először a százférfiak tanácsának lett tagja, amelyben különböző tisztségeket töltött be. A következő lépcsőfok az alsó tanács, az esküdtpolgárság. Sok városi tisztséget csak ezután lehetett betölteni. A számvevő-vonásigazító tisztséget betöltők megismerték a számvételt. Ezután lehetett valaki adószedő, illetve sáfár, végül főbíró. 1638 előtt azonban, ahogy korábban már utaltam erre, csak unitárius felekezetűek juthattak be az alsó tanácsba, válhattak adószedővé, sáfárpolgárrá, végső soron főbíróvá. A tizenkét vizsgált személyből öten főbíróként, ketten királybíróként, a többiek pedig vélhetően sáfárpolgárként vagy esküdtként jutottak el az országgyűlésre. Ismeretes olyan eset, amikor a sáfár a gyulafehérvári gyűlésen tartózkodó kollégája helyett vezette a számadásokat,153 154 de helyettesítés máskor is előfordult: „1647 Die 12 Novembris Nekkel György úr felesége igen nehéz betegh lévén küldtek őkegyelmek Tanácsul Nekkel György uramért és őkegyelme helyében Szőcs Antal uramat Czompo Lőrinc hat lován Besztercéről fr 6 d”.X5A Mivel a vizsgált harminc év több mint feléből nem maradt fenn tanácsülési jegyzőkönyv, sokkal nagyobb merítéssel kell áttanulmányozni a város forrásait, hogy egyértelműen kiderüljön, ki, mikor, milyen tisztséget töltött be, mikor lett a százférfiak testületének tagja. Ezt nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, azonban bizonyos következtetések levonására így is alkalmas a vizsgálat. Az országgyűlési követek a bírákon kívül többnyire a tanácstagok közül kerültek ki. Tehát a felelősség rájuk is hárult, hiszen bármikor adódhatott úgy, hogy a város érdekében többet kellett vállalniuk. Ugyanakkor a források korlátozott volta ellenére az kiderült, hogy a vizsgálatba bevont tucatnyi városi tisztségviselő átlagosan közel 18 évig látott el különböző szintű feladatokat a

152 Dáné 2016. 124-125. p.

153 Anno 1635 szekerezés május „Mivelhogy az becsületes Tanács Szeocz Gáspár, Mihály deák és István deák uramékat küldöttek őkegyelmeket Fejérvárra a gyűlésben, a kollégám Kerekes Pál uram is elmenvén őkegyelmékkel, nekem kellett ennek a hónapnak terhét suppertálnom ...” KvSzám 20/III. 330.

1636 „Mivel június Kerekes Pál uramé volna de őkegyelme Fejérvárott lévén, ennek is egy részét én suppertáltam [!] hazajöveteléigh...” KvSzám 21 a/II. 575.

154 KvSzám 25a/I. 311.