Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
160 Az érdekérvényesítés eszközei százférfiúságtól a főbíróságig bezárólag, a tisztségviselésben eltöltött idejük 9 és 34 év között váltakozott. A városi polgároknak sokszor nehézséget okozott, hogy országgyűlési követként heteket kellett otthonuktól távol tölteniük, ez a számadásokban is megjelenik.155 Nem véletlen a tanulmány elején a Linczigh Jánostól vett idézet sem, de máskor a sáfár így írt: „Isten engedelméből haza jővén Fejérvárról, fizettem bíró uramnak őkegyeimének, mellyet Fejérváratt költött őkegyelme... ”156 Miután a követek hazatértek az 1658. októberi országgyűlésről ,a város lakói letették a hűségesküt Barcsay Ákos fejedelemre.157 Ezt követően pedig a városra kiszabott adó - melyet a 2. diagram szemléltet a vizsgált korszakban - mértékének megfelelően került sor a dikák szerint kirótt adó beszedésére. A főbíró az országgyűlésen kirótt adó miatt terjesztette elő 1648. április 18-án az adófelvetést,158 amelyet így jegyeztek be a tanácsülési jegyzőkönyvbe: „Bíró uram őkigyelme királybírójával edgyütt bejövén az becsületes város közzé és mindeneknek előtte [...] jelente őkegyelme az hazának sok külömbkülömb fele való szükséges expensáját, [...] mely hogyha kegyelmes urunk őnagysága fog parancsolni, hogy az három esztendőbeli restantia taxát edgyütt administrálljuk miképpen annak felelhessen meg az szegény haza, csak az Isten tudgya. [...] Kihez képest őkegyelmek az közönséges szükségre vetnek fel őkegy elmek 1 vonásra fi 2. És így az felekieknek adaja teszen fi 25. Az taxa felvetésről is beszélgetvén őkegyelmek bizonyos okokra nézve egy nehány napigh mostan halasztják, hanem őkegyelmek egy néhány nap múlva gyűjtessenek be az vénséghet és arról ökegyelmekkel egyet értvén mikor és mennyi adót vessenek fel concludálják őkegyelmek. ”159 Nem volt könnyű a városnak, a város lakóinak érdekében eljárni, nem véletlen, hogy élete alkonyán Váradi Miklós testamentuma utolsó lapjain így elmélkedik: „Én eddig ezen város szabadsá155 1647 „die 28 Martius Sándor Miklós alá jővén Fejérvárra, küldött gazdám asszony levelemre őkegyeimétől két soldort pástétommal csinálva az soldos d 60...” KvSzám 25a/I. 263. 156 KvSzám 25a/I. 265; 1659 „9 Junii Püspök és bírák uramék után expediáltam Szászsebesbe három rendbeli szekeres lovakat az hazajövetelére...” KvSzám 32/IV. 178. 1659. augusztus 24. „Bírák uraimék őkegyelmek haza jövetelire az keresztesi tábori gyűlésre expediálták Fejér Mártont hét lóval...” KvSzám 32/TV. 179. 1659 „2 octobris Marosvásárhelyi gyűlésbe bírák uraimék őkegyelmek parancsolattjából kelletvén őkegyelmek után lovakat elküldeni az hazajövetelire...” KvSzám 32/IV. 181. 157 1658 „15 octobris Főbíró uram és királybíró urammal Segesvárról az gyűléstől megérkezvén az becsületes centumpátereket convocáltatván őkegyelme akarván jelenteni az nemes országh végezésit és hogy Barcsay urunk őnagysága számára egész városul megh kellene eskünni, fizettem az heteseknek f- d 10.” KvSzám 30/X. 138-139. 158 Kolozsvár város adóztatásáról részletesebben: Jeney-Tóth 2016. 159 KvTanJk 1/7. 27.
