Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Török Péter: Erőfeszítések a kiváltságokért 49 A tűrőképességük határát elérő városok felajánlották, hogy inkább mindanynyian fegyverben szolgálnak, csak mentesüljenek a Hadbiztosság követelései alól. Bercsényi bekérte a dika tabellákat, hogy pontosan tudjon tájékozódni a fennálló helyzetről. Ezeket a városi követek nem vitték magukkal, ezért Bercsényi Károlyit bízta meg, hogy küldjön ki embereket a városokba az állapotok felmérésére. Ezek a lépések leplezni próbálták a tényleges helyzetet, mert azt a korábbi magyarázatokból, parancsokból lehet tudni, hogy a kivetett adó beszedésétől nem állt el a kuruc felsővezetés. Ezzel kapcsolatban Bercsényi arra biztatta Károlyit, hogy próbálja meggyőzni a helységeket a kialakult helyzet elfogadhatóságáról.69 A hajdúvárosok továbbra sem nyugodtak bele a döntésbe, és vonakodtak teljesíteni a kirótt mennyiségeket. A városok Medgyesi Mihály és Jámbor István személyében követeket küldtek a főhadbiztossághoz, hogy pontos elszámoláshoz jussanak. Eötvös elkészítette a kért kimutatást, amely szerint a településeknek búzából vagy lisztből 2998 2/4 köböl, abrakból 872 köböl, húsból 361 mázsa 20 font hátraléka van,70 emellett a 10 145 forint befizetését sem teljesítették még eddig az időpontig. A tárgyalások nem vezettek eredményre: a hadbiztos nem engedett, a hajdúvárosok nem fizettek. A huzavonát megunó Eötvös Miklós a pénzbeli hátralékot kiutalta: a hajdúvárosi ezrednek 3726 forintot, Bikk László ezredének 4563 forintot és Nyúzó Mihály ezredének 1855 forintot, amely behajtását az ezredekre bízta.71 Nem pusztán a beszállásolás, hanem az élelmezés terhe is a nyolc településre nehezedett. A két ezred számára Eötvös Miklós 568 orális és 539 equilis porciót utalt ki. A két regiment ellátásán felül még 2049 kenyeret, 2950 font húst és 241 köböl, 6 véka abrak beszolgáltatását várták el a hajdúktól. Könnyítésképp Böszörményt, Dorogot és Szoboszlót felmentették a kenyéradás alól, mivel a pestis olyan mértékben pusztított ezekben a városokban, hogy nem lett volna biztonságos a kenyérsütés.72 69 A hajdúvárosok kérelmére: MNL HBML IV.502.a 1. k. p. 287-290. 1709. február 25-i bejegyzés. Bercsényi instrukcióira: Bercsényi Miklós levele Károlyi Sándornak. Ungvár, 1709. március 18. RTII. 262-263. p. 70 MNL HBML IV.502.a 1. k. p. 313-314. Dátum nélkül bejegyzés. 71 Uo. p. 317. 72 Uo. p. 109. 1709. október 31-i bejegyzés. Jól példázza a bizonytalanságot a böszörményi elöljárók levele, akik a hajdúvárosi vicekapitánynak írtak. Lisztet és vágót kellene szállítaniuk, de a pestis miatt nem biztos, hogy átvennék tőlük. Nem akarnak bajba kerülni, nem szeretnék, hogy megszólják őket, ezért várják Nánási rendelkezéseit. A böszörményi hadnagy és tanács levele Nánási Jakabnak. Böszörmény, 1709. szeptember 6. MNL HBML V.301.b 25. d. (1707. évi iratokhoz besorolva).
