Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
Serfőző Szabolcs: Habsburg reprezentáció a kora újkori magyarországi...287 származó Habsburg-portrék legkorábbi fennmaradt darabjai VI. Károly és felesége egészalakos képmásai, amelyeket 1732-ben 40 forintért festett a karintiai származású, Körmöcbányán letelepedett Joseph Anton Bodner. Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc mellképeit a körmöci plébánosból pozsonyi kanonokká lett Beitel János József adományozta a városnak 1746 januárjában. A magisztrátusnak írott levelében a kanonok az uralkodópár portréinak rendeltetését abban látja, hogy azok „gyakori szemlélése által a tanácsos urak, mint hűséges vazallusok, még elhivatottabbak legyenek, hogy méltóak legyenek ő felségeik állhatatos kegyeiben részesülni.”44 Besztercebányán Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc képmásait említi Divald Kornél 1910 körüli topográfiai felmérése a városháza tanácstermének előszobájában.45 A fentiektől eltérően Lőcsén már 1560 körül elkészült a városházi Habsburgarcképcsamok első darabja.46 (4. kép) A portrégaléria, amely I. Ferdinándtól I. Ferenc Józsefig ábrázolja a Habsburg-házi magyar királyokat, in situ maradt fenn az 1911 óta a Szepességi Múzeumnak helyt adó régi városháza egykori tanácstermében.47 A sorozat szokatlan módon nem reprezentatív, egészalakos uralkodóportrékból (Staatsportrait), hanem mellképekből áll.48 A képek I. Józsefig korona nélkül, spanyol udvari díszruhában ábrázolják az uralkodókat, csupán az Aranygyapjas rend lánca jelzi uralkodói rangjukat.49 44 PAK, MMK, Tom. Ill, Fons I, fase. 5. Nr. 120.: „ich schmeichle mir gründlich: Magistratsherren als stets treue Vasallen, werden in öffterer Anschauung Ihrer Kay. Königin, und Liebreichesten Landes-Mutter, wie nicht weniger des nunmehro allerdurchläuchtigst[en] Kay. Mitregenten sich umb so viel mehr berüfferen[sic!], dero allerhöchst beständigen Gnaden desto würdiger zumachen.” 45 Bardoly-Plank 1999. 441. p. A képek feltehetően a korábbi városháza (praetorium) 1761. évi leégését követően készülhettek. I. Lipót és II. József portréja a besztercebányai vármegyeházáról kerülhetett az 1909-ben megnyílt városi múzeumba. Ld. Divald 1909. 49. p; Ucníková 1980. Nr. 201, 217. Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc portréi (ltsz. Vu-4080, Vu-4079) ugyancsak a vármegyeházáról kerültek a múzeumba, az 1923-1928 között fennállt Zólyom megye (Zvolenská zupa, Zupa XVIII) átadásaként. A két portrét Divald a vármegyeháza tanácstermében említi. Bardoly-Plank 1999. 444. p. 46 A lőcsei városháza 1550-ben leégett, falai leomlottak, így korábbi berendezése megsemmisült. Ld. Majorossy 2012. 170. p. 47 I. Ferdinándtól I. Lipótig az uralkodók fekete színű spanyol udvari viseletben és fehér körgallérban jelennek meg a képmásokon, uralkodói címüket csak az Aranygyapjas rend lánca jelzi. Azáltal, hogy a szokásos hatalmi jelvények - pl. korona, jogar - nem jelennek meg a képeken, azok összhatásukban közel állnak a 17. századi szepességi „patrícius”-portrékhoz. 48 A sorozat feltehetően azért mellkép formátumú portrékból áll, mert a tanácsterem oldalfalait kb. 160 cm magasságig faburkolat borítja, előtte ülőpaddal. A portrékat a burkolat fölötti falsávban helyezték el. 49 II. Mátyás és III. Ferdinánd portréján a kétfejű sasos német-római császári és a magyar királyi, illetve az egyesített magyar-dalmát-cseh címer is jelzi titulusaikat.
