Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
288 Reprezentációk 4. kép. A lőcsei városháza tanácsterme 1896-ban (Weinwurm Mátyás felvétele, megjelent: Demkó 1896). Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fényképtár, ltsz. 16777 II. Ferdinánd képmását a felirat 1622-re datálja. Ez az az év, amikor - március folyamán - Lőcse városa Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralma alól viszszatért II. Ferdinánd fennhatósága alá: a portré tehát minden bizonnyal a város Habsburg-hüségének jeleként készült, azaz egyfajta „hűségesküként” szolgált. A magyarországi városházi uralkodóportrék megrendelésének körülményeiről és alkalmairól meglehetősen kevés adatot ismerünk. A pontosan datált képek arról tanúskodnak, hogy többnyire nem az új uralkodó trónra lépésekor készültek, hanem jó néhány évvel később, többnyire a város és az uralkodó kapcsolatának valamilyen fordulópontjához kapcsolódóan: ilyen volt az említett 1622-es év Lőcse történetében, míg más esetekben a szabad királyi városi cím elnyerése vagy a privilégiumok megerősítése szolgált alkalomként az uralkodóportré megrendelésére. Erre példa III. Ferdinánd késmárki portréja, amely abból az alkalomból készült, hogy a város 1655-ben elnyerte az uralkodótól a szabad királyi városi címet. A király képmását öt évvel később, 1660-ban fes
