Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
286 Reprezentációk romi városháza számára készült portréin.38 A királynő 1756-ban festett soproni képmása a megrendelő reprezentációjának egy alternatív formájára is példával szolgál: míg a két pozsonyi portré esetében a donátor neve a díszkereten olvasható, a soproni festményen a jobb alsó sarokban látható családi címer képviseli a megrendelőt, Artner Lipót polgármestert.39 A 17. század végétől Pozsonyhoz hasonlóan egyre több magyarországi szabad királyi városban kezdték meg a városházi Habsburg portrégalériák kialakítását,40 amelyek első darabjainak megrendelői rendszerint katolikus városvezetők voltak.41 így például Sopronban 1692-ben készült a sorozat első két darabja, I. Lipót és a gyermek I. József egészalakos, életnagyságú képmása a belső tanács ülésterme számára, feltehetően a katolikus polgármester, Kersnarics Mihály megrendelésére.42 A kőszegi városházi portrégaléria legkorábbi darabja, I. József egészalakos, páncélos képmása 1698-ban, Olischer (Oliser) János Károly városbíró hivatali ideje alatt készült,43 50 évvel azt követően, hogy a város 1648-ban szabad királyi városi rangot nyert. A körmöcbányai városházáról 38 Mária Terézia magyar ruhás képmásának párdarabjaként II. Józsefet is magyar nemesi díszruhában ábrázolja a nagyszombati városháza számára készült portré. A képen olvasható felirat szerint a portrét Schneider Gáspár nagyszombati festő 1782-ben Palsovics János polgármester megrendelésére festette. Ugyancsak magyar nemesi díszruhában ábrázolják II. Józsefet és II. Lipótot a pécsi városházára készült portrék (Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz. 60.106, 60.108). 39 Serfőző 2020c. 40 A vármegyeházi Habsburg portrégalériák első darabjai jellemzően Mária Terézia 1750 körül készült - többnyire magyar koronázási díszruhás - portréi, amelyekhez párdarabként rendszerint Lotaringiai Ferenc képmása is társul, mint például a győri, egri, miskolci és temesvári együttesben. Ld. Székely 2002; Szilasi 2000. 482. p; Pirint 2014. 342-343. p; Berkeszi 1909. 12. p. A nagyváradi vármegyeházán Mária Terézia gyászruhás portréja, valamint II. József Szent István-rendi díszruhás képmása függött, mindkettő Joseph Hickel bécsi mester 1772-ben festett műve volt. Kazinczy 1839. 45. p. A pesti vármegyeháza Habsburg portrégalériájának első darabjait, I. Lipót és Pfalz-Neuburgi Eleonóra császárné mellképeit 1700 tavaszán vásárolták Bécsben a vármegye követei. Ld. Borosy- Kisfaludy 1986. 119. p. Nr. 3626. A portrékat a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka őrzi (ltsz. 2233, 2240). 41 Az uralkodóportrék mellett a városházi tanácstermekben rendszerint a jó kormányzás és az igazságosság allegóriáját ábrázoló festmények is helyet kaptak, mint például Pozsonyban 1579-ben (Rakovszky 1872. 11. p), vagy Késmárkon (Múzeum v Kezmarku, ltsz. 59). A városházák homlokzatán rendszerint az erények (vagy csak az Igazságosság) allegorikus alakjai kaptak helyet, mint Lőcsén, Kismartonban, vagy Pozsonyban. Ld. Rakovszky 1872. 11. p. További példákat ld. Szeghyová 2017. 42 Serfőző 2020c. 315. p. 43 János nevű gyermekének keresztelését 1708. szeptember 24-én jegyezték be a kőszegi római katolikus egyház anyakönyvébe. Olischer János 1680. február 16-án tett polgáresküt, 1683-ban már belső tanácsos volt Kőszegen. (Köszönöm az adatot Bariska Istvánnak.)
