Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
276 Reprezentációk 1. kép. Magyar Királyság címere a Lőrinc-kapu utcai egykori pozsonyi országház homlokzatán Kozics Ede felvétele, 1910 k. (Pozsony, Múzea mesta Bratislavy) sas alakja volt látható ugyanitt 1741-ben az ülésteremben is, a Szent István országfelajánlását ábrázoló festmény díszkeretén.* 4 A kora újkori Magyar Királyság városai közül elsősorban az uralkodó közvetlen fennhatósága alatt álló szabad királyi városokból ismerjük a Habsburg reprezentáció különféle emlékeit. A városok királyhűségét hirdető emlékek a 17. század végétől jelentek meg nagyobb számban a városházákon. Ennek hátterében a bécsi udvar abszolutisztikus kormányzatának és várospolitikájának kiépülése áll, amely korlátozta a szabad királyi városok korábbi erős autonómiáját és rendi jogait, s kiterjesztette az uralkodónak a városok felett gyakostukkódísze az épület 1723 körüli átépítése során készülhetett. A Lőrinc-kapu utcai országház építéstörténetéről ld. Salamon 1875. 78. p; ld. még Pálffy 2013. 73. p. 4 Kolinovics 1790. 45. p. A magyar és a városi címert tartó kétfejű sas volt látható egykor az 1607-ben szabad királyi városi címet nyert Modor 1618-ban épült nyugati (bazini) kapuján, valamint az egyik trencséni városkapun is. Ld. Bél 1735. 106. p; Bél 2011.285. p.
