Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
SERFOZO SZABOLCS HABSBURG REPREZENTÁCIÓ A KORA ÚJKORI MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK VÁROSHÁZÁIBAN A Magyar Királyság beágyazottsága a közép-európai Habsburg Monarchiába a kora újkorban nemcsak a pozsonyi és budai uralkodói rezidenciák kialakításában nyilvánult meg, hanem a magyarországi középületek dekorációs programjában is tükröződött, a későbbi átalakítások nyomán azonban ennek emlékei nagyrészt megsemmisültek. A különféle hivatali épületek, mindenekelőtt a vármegye- és városházák egykori berendezésének azon elemei, amelyek a Habsburg-házi magyar királyok fennhatóságát, a dinasztia dicsőségét, illetve a város vagy a vármegye királyhüségét hirdették, az uralkodói reprezentáció közvetett megnyilvánulásaként értelmezhetőek. Mindezek jól elkülönülnek a hasonló tartalmú, de udvari megrendelésre készült, s így az uralkodó közvetlen (hatalmi) reprezentációját szolgáló művektől.1 A magyar rendi társadalom különböző csoportjai a kora újkor számos reprezentációs műfajában, ceremóniákban és tárgyakban, a szakrális és a világi szférában egyaránt kinyilvánították lojalitásukat az uralkodóhoz, s a címerektől a panegirikus feliratokon át a tanácstermekben elhelyezett uralkodóportrékig sokféle módon hirdették a Habsburg királyok dicsőségét. Az ország geopolitikai helyzetének talán legemblematikusabb jelképeként szolgált a szívpajzsában a magyar címerrel ábrázolt kétfejű sas alakja,2 amely számos középület homlokzatán megtalálható volt. ALőrinc-kapu utcai pozsonyi országház, az alsótábla székhelyeként szolgáló domus regnicolaris homlokzatán is ilyen címer volt egykor, a címerpajzs fölött a Szent Koronával, valamint a koronázási jogart és az országalmát tartó puttókkal.3 (1. kép) A magyar címeres kétfejű 1 A direkt és indirekt uralkodói reprezentáció fogalmáról ld. Grupe 2013. 80. p. 2 Ennek cseh megfelelője kétfejű sas, mellén szívpajzsban a Cseh Királyság címerállatával, a kétfarkú oroszlánnal. Ilyen címer látható például a prágai Klementinum bejárata fölött, vagy a chrudimi városháza homlokzatán. 3 Az 1619-1635 között épült kétemeletes épületet 1923-ban lebontották. Kozics Ede pozsonyi fényképész 1910 körüli felvételének tanúsága szerint a kétfejű sasos címer a főhomlokzat középtengelyében lévő ablak fölött volt látható. A fotót közli: Holcík, Stefan: Bárok v Presporku v 18. storocí. Bratislavske Noviny, (2014), február 6. p. 19. Ld. még: www. bratislavskenoviny.sk/historia/36746-barok (utolsó letöltés: 2021. január 8.) A homlokzat Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020.275-332. p.
