Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
242 Reprezentációk szére is!33 A tisztújítás kötelező része lett a körmenet, ahol a tanácsválasztáson részt vett összes személynek, legyen az katolikus vagy sem, jelen kellett lennie. A bíró által letett eskü színhelye is egységesen a városi plébánia lett és nem a városháza.34 Az önkifejezés helyszíne és tárgya: a városháza A városi reprezentáció Európa-szerte ismert objektumai a városházák, amelyek a város gazdagságát, saját önkormányzatának hatalmát és a város vezetőinek fennhatóságát hangsúlyozzák.35 A soproni városháza az egyetlen olyan magyarországi városháza, amely a 16-17. században épült, kész kompozíció alapján. A soproni tanács székhelyét a szimbolikában igen jártas polgármester, Dr. Lackner Kristóf komponálta. A pontos szimbolikái program alapján konstruált soproni városháza díszítéseinek egy része az uralkodó melletti hűségre szólít fel, de ekkor ez még igencsak háttérbe szorult. A feliratok jelentősebb része ugyanis nagyon hasonlít a kora reneszánsz (15-16. század fordulója) ízlésvilágát tükröző bártfai és lőcsei városházán megjelenített emberi hívságok (hamisság, irigység, haszonlesés, esküszegés, tudatlanság, dölyfösség) ábrázolásaira.36 A tudós soproni polgármester értelmezése szerint, aki a városháza bejáratát átlépte, köteles volt ezektől mentes maradni. A feliratok és ábrák következő csoportja ellenben a polgárok és a tisztviselők által követendő erényeket ábrázolják (önfeláldozás, hűség, műveltség, szerénység, mások megbecsülése, mértékletesség). Emellett számos felirat arra figyelmeztette a város választott testületéi elé járulókat, hogy kötelességük a város javára tenni, egyben elfogadni a város vezetésének döntéseit. Az erre utaló legkifejezőbb példabeszéd a városháza nagytermében található felirat volt, amely szinte uralkodott a döntéshozók székhelyén: „ Qui hostili animo Republicans est animatus, cum natura sit cívis, voluntate fit hostis et perduelis dicitur. ”37 Az idézet a Justinianus-féle törvénykönyvbe átvett Ulpianus idézet „polgárosított” változata. Lackner ugyanis - hivatkozva a város önkormányzatának szinte teljes önállóságára - kihagyatta az idézetből az uralkodóra vonatkozó utalást, és csupán a respublica-xa utalt, mely kifejezés ebben az időszakban a városra vonatkozó terminus technicusként volt 33 AHIMBr, Úradné knihy 2 a 12 föl. 91-92. 1673. április 24. 34 Németh 2007. 74. p. 35 Összefoglalóan ld: Gresshöner 2010. A módszertant: Schwerhoff 2004. 118-126. p. 36 Mikó 2004. 19-21. p. 37 „Aki ellenséges indulattal van a város iránt, az, habár természet szerint polgár, akarata által ellenséggé lesz és lázadó a neve.” Barth 1670.
