Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

H. Németh István: Az uralkodói reprezentáció és az állam megjelenése...243

használatos. Hasonló módon jártak el Lőcsén is, ahol a városháza egyik felirata még összetettebb módon változtatta meg az eredeti szöveget.38 A városháza felirata („Ivdicis est virtvs maxima nőssé Devm. ”) Marcus Valerius Martialis római történetíró epigrammákat tartalmazó kötetsorozatából származik, de a lőcseiek ennek egy, a korszakban sokat idézett változatát vették át és adaptálták a maguk számára.39 Martialis „Principis est virtus proxima nőssé suos ” mondatát Melanchton a lelkészek számára írt posztillájában változtatta meg tudatosan. A „Híveit ismerni: fő fejedelmi erény”40 mondatot Melanchton ugyanis Istenre vonatkoztatta („Principis est virtus maxima nőssé Deum”), és eredendően a fejedelmek fő erényei közé Isten fennhatóságának elismerése is hozzátartozik.41 A lőcseiek - a soproniakhoz hasonlóan - a városra alkalmazták a közkedvelt idézetet, és a fejedelem helyett a bíró kötelességévé tették, hogy ismerje el Isten fennhatóságát, amely a tisztújításokon megismert jelenséghez nyújt további támpontokat.

Ahogy láthattuk, a városházák felirataiban sem jelentek meg az uralkodók, sőt, az eredetileg rájuk alkalmazott bölcsességeket is a polgárságra adaptálták, ahol az uralkodót hol a teljes város, hol pedig a bíró helyettesítette. A magyarországi szabad királyi városokban megfigyelhető ugyanilyen gyenge uralkodói reprezentációt és annak megváltozását jól mutatják a ránk maradt városházák díszítései. A lőcsei városháza uralkodói képcsarnokába az első Habsburg uralkodók képét a 17. század elején helyezték ki, majd alkalomszerűen rendelték meg a portrékat. II. Ferdinándét éppen akkor, amikor a város Bethlen Gábortól került vissza a Habsburgok hűségére. Az uralkodók arcképeinek kötelező elkészíttetése azonban éppen I. Lipóttól kezdődött a bemutatott várospolitikai változások közvetlen következményeként. A lőcsei városháza díszítését követte a késmárki, ahol az 1660 körül elkészített I. Lipót kép volt az első uralkodói portré. A készíttetés oka feltehetően a település szabad királyi városi rangra emelése lehetett. A változásokat jól mutatja a pozsonyi városháza I. Lipót portréja is, amely 1678-ban készült az uralkodó parancsára kirendelt választási biztos nyomására megválasztott katolikus városvezetők megrendelésére. Az itt fennmaradt uralkodói portrék közül a legkorábbi III. Károlyé.42

Jóllehet a városháza szimbolikájában a város a 17. század első negyedében mintegy „győzedelmeskedett”, a soproni városháza későbbi átalakítása sok te38 Miskovszky 1874. 48. p.

39 https://la.wikisource.org/wiki/Epigrammaton_libri_XII (Utolsó letöltés: 2020. május 13.) Az idézet elterjedésére lásd: Hess 1998. 420. p.

40 Martialis 1942. 261. p.

41 Melanchthon 1834. 373-374. p.

42 Mindezekről lásd Serfőző Szabolcs e kötetben megjelent tanulmányát.