Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
Reprezentációk H. NÉMETH ISTVÁN AZ URALKODÓI REPREZENTÁCIÓ ÉS AZ ÁLLAM MEGJELENÉSE A MAGYARORSZÁGI SZABAD KIRÁLYI VÁROSOKBAN Az uralkodói reprezentáció közjogi alapjai Az uralkodói reprezentáció jelenléte a városok terein és építményein nagyon sok tényezőtől függött, de a jelenség legmeghatározóbb tényezője az uralkodó és a városok közötti közjogi és politikai viszony intenzitása, az alá- és fölérendeltség minősége. Ezt a feltételezést épp a Habsburg Monarchia magyarországi és más országainak, tartományainak városai közötti különbségek támasztják alá. A magyarországi szabad királyi városok esetében ugyanis lényeges különbségek figyelhetők meg az uralkodók reprezentálásában a Habsburg Monarchia más tartományainak városaihoz képest. Tanulmányomban e jelenség okainak, belpolitikai hátterének vázlatát és a városokban a 17. század utolsó harmadában megjelenő uralkodói reprezentáció elemeit kívánom bemutatni. Az ausztriai tartományok városaihoz képest a leglényegesebb különbség a városok jogi-politikai-rendi állásában volt. A 17. század utolsó harmadáig nincs nyoma annak, hogy a bécsi udvar közvetlenül beavatkozott volna a magyarországi szabad királyi városok önkormányzatába. Azt mondhatjuk, hogy az adókon kívül kevés dolog érdekelte az Udvari Kamarát. Ennek okait elsősorban a Magyar Királyság politikai helyzetében kereshetjük. A magyarországi rendiséget a késő középkorban is erősnek tekinthetjük, de ez a jelenség a 16. században még karakteresebbé vált. Az elvesztett mohácsi ütközetet követően jelentős fordulatra került sor a politikai életben, valamint a katonai és pénzügyekben. A Habsburg uralkodók és a magyar rendek egyaránt felismerték, hogy a királyság megtartása végett politikai kompromisszumot kell kötniük. E kompromiszszum eredménye lett az, hogy a magyar rendek jóval erősebbek maradtak, mint a monarchia többi tartományában. A vármegyék és szabad királyi városok igazgatásába az uralkodók nem szóltak bele, a belpolitika és az igazságügy vezetői a magyarországi rendek maradtak.1 1 Pálffy 2016. 246-318. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 233-250. p.
