Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
200 Az érdekérvényesítés eszközei sét követelte a tanácstól, éppen abban az időszakban, amikor az országgyűlés megkezdte munkáját.14 Míg a városvezető elit a fenti csődközeli és belső konfliktusokkal tarkított helyzetben a túlélésre rendezkedett be, addig az országos politikában a kormányzat további anyagi követelésekkel lépett fel. A III. Károly király által összehívott országgyűlés 1728. május 22-én tartotta első ülését, amelynek fő témája (először a század folyamán) az adóemelés és az adóreform volt. Az uralkodó az eddigi 2,1 millió forintos hadiadó 400 000 forinttal való megemelését kérte a rendektől. Ezen túl III. Károly kísérletet tett arra, hogy elfogadtassa a lombard mintára bevezetendő földadókatasztert, amelynek következtében a nemesi birtokú (allodiális jogállású) földeket is összeírták és megadóztatták volna, ám ez utóbbi törekvése a diéta ellenállása miatt végül kudarcot vallott.15 A partikuláris sérelmek A város követei, Johann Baptist Roth szindikus és Johann Georg Mayer szenátor 1728. június 13-án adták át a személynöknek a város sérelmeit.16 A városi eladósodás jelenségét érintik azok a pontok, amelyek a tűzvészben elhamvadt városháza újjáépítésére, az 1703-ban elnyert privilégiumok kiváltására, valamint az 1709-10. évi pestisjárvány elleni védekezés finanszírozására felvett hitelek törlesztésére vonatkoznak (3, 4, 6. pont). Előkelő helyen szerepelnek a sérelmekben a katonasággal szembeni panaszok (2, 9, 10, 13, 15, 16. pont). Buda esetében állandó konfliktusforrás volt a katonaság várbeli jelenléte. A laktanyák javítási és vízhordási, valamint a svábhegyi vízvezetékek fenntartási kötelezettségén, illetve a hadsereg számára végzett fuvarszolgálaton kívül a polgári lakosság a tisztek kvártélyának fenntartására folyósítandó évi 2000 forint értékű készpénzjáradéktól, az úgynevezett cenzustól is szenvedett.17 A hadsereg a város intézményeit is igyekezett magának kisajátítani és a saját céljaira felhasználni. E szerint a katonaság lefoglalta magának a város egyetlen téglaégetőjét, és új létesítését sem engedte meg a török uralom alól felszabadult és 14 BFLIV. 1002.ff 3. doboz. Buda, 1728. június 26. A városi tanács levelének fogalmazványa Johann Georg Mayer és Johann Baptist Roth országgyűlési követek számára (151-153. p); BFL lV.!002.a 30. kötet 191. p. 15 Szíjártó 2005. 225-227, 232-233. p. 16 BFL IV.1002.ff 3. doboz. „Gravamina particularia die 13 Junii 1728 personali introporrectus”. Buda, 1728. június 13. (113-133. p.) (4 darab fogalmazvány). 17 A budai polgári lakosság terheire átfogóan: Géra 2011. 407—455. p.
