Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Nagy János: Lojális alattvalók és lokális érdekvédők 201 újjáépítésre szoruló városnak.18 Sőt Regal tábornok, egy korábbi várparancsnok a város határából egy majdnem hatvan holdas kaszálót és rétet szakított ki magának. Ez a terület lett a későbbi Városmajor magja, melynek visszaváltásáról a diéta alatt egyezett meg a magisztrátus az éppen aktuális parancsnokkal, Daun gróffal.19 Sérelemként említik, hogy a katonák időnként a (a gyógyvizekben igen gazdag főváros) fürdőit megszállják és ingyen használják.20 Visszásnak találják a katonaság vadászatait, amelyek a város erdeiben, termőföldjeiben is kárt okoznak. Ezt aztán a diéta által megalkotott 1729. évi 22. törvénycikk és az ezt kiegészítő, az uralkodó által kiadott 1730. évi regulamentum militare szabályozza majd.21 A gazdasági természetű problémák között ismét előkerült, hogy Buda szűkölködik a rétekben, legelőkben, szántókban, így saját szükségleteit és adóterheit is pénzen vásárolt terménnyel tudja csak kielégíteni (7. pont). A sérelmi lista utal a város szőlő- és bortermelésének válságára, a bor alacsony árára, amelyet a szomszédos telepesfalvak fellendülő bortermelésének konkurenciája okozott (14. pont).22 A városi tanács a diéta menete során változó intenzitású, de folyamatos levelezésben állt a város követeivel, ami lehetővé tette, hogy naprakészen reagáljanak az újonnan felmerülő ügyekre, és utasítást adjanak az ezekben való konkrét eljárás módjára is. így a fenti „problémakatalógus” csak némi áttekintést ad a felmerülő ügycsoportokról, de nem fedi le teljesen a másfél évig tartó, hosszan húzódó diéta alatt Buda városát foglalkoztató kérdéseket. Lássunk ezek közül néhányat! A rögzült történeti képnek némileg ellentmond, hogy a városi tanács saját felügyeleti szervével, a Magyar Kamarával is némileg szembekerült az országgyűlési taxa összegének megállapítása és a harmincadosok visszaéléseinek ügyében.23 A város elérte, hogy a Magyar Kamara a diéták idején kivetett úgynevezett országgyűlési taxa összegét némileg csökkentse, amiben nagy szerepe volt a Pozsonyba delegált országgyűlési követeknek. A kormányszerv a háttéralkuknak 18 Géra 2014. 129. p. 19 A várparancsnok, Heinrich Josef Daun gróf nyaralót is építtetett ide, amelyet a város a diéta évében, 1729-ben megvásárolt, és a területen városi kertészetet alakított ki. Ezt nevezték Városmajornak. A területet 1785-1788 között II. József parancsára közparkká alakították. Erre: Nagy I. 1957. 77, 99-100. p; Nagy I. 1963. 373. p. 20 BFL IV. 1002.ff 3. doboz. „Gravamina particularia die 13 Junii 1728 personali introporrectus.” Buda, 1728. június 13. 21 A katonatisztek vadászatával kapcsolatban: Schramek 2011. 107. p. 22 BFL IV.1002.ff 3. doboz. „Gravamina particularia die 13 Junii 1728 personali introporrectus.” Buda, 1728. június 13. 23 A Magyar Kamaránál való országgyűlés alatti érdekérvényesítésre az 1741. évi diéta példáján: Nagy J. 2017. 12-13. p.
